Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - „God acts but by general lows…”
„LÁTHATATLAN HATALMAK VEZETNEK...” 77 náselit reformer tagjainak kis csoportja az egyetlen elhívatott erő az átalakulás irányítására. Bár egyik korábbi kötetében, a Világ ban maga is elis merte, hogy a nyilvános vita döntőbírája egyedül a közvélemény lehet, mégis úgy vélte, olyan morális pozícióban van – mivel egykor ő ébresztette föl középkori álmából a nemzetet, továbbá ő a beteg nemzettest mindentudó orvosa –, hogy kijelölheti, ki kaphat szerepet a nyilvános politizálás színterén. A tekintélyek kora azonban lejárt, és valójában már a közvélemény – a reformok bázisának demokratikus szélesítése következtében az átalakulás folyamatába egyenjogú résztvevőként bekapcsolódó, addigi kiváltságtalanok szava – döntötte el, mely kérdésekben kit, miben, meddig kíván követni.70 Kossuth válasza, a Felelet a modern történelemszemlélettel összhang ban szögezte le, hogy a korszakos átalakulások nem lehetnek egyes emberek mégoly hatalmas erőfeszítéseinek eredményei, hibás tehát a látószög, ahonnan Széchenyi a maga szerepét megítéli. A Pesti Hirlap azon valóság teremtménye, amelyben él, s csak azért lehet hatása, mert saját korának szükségleteit fogalmazza meg – nyilván számos hibával, tökéletlenül, de épp ezért a gróf „méltassa tanácsára, javító vezetésre azt, kinek most útját állni törekedik”.71 Az ész és a szív szembeállítása hamis alternatíva – hangsúlyozta –, „és az országlási tan mestersége tán épp abban áll: e kettőt összeegyeztetni, nem pedig különszakítani; miből aztán természetesen következni vélem, hogy ki e közvéleményre hatni kíván, mind a két kútfőből kell merítenie: emberszeretetbe mártott tollal kell az okosság javaslatait szavakba foglalnia; más szóval [...] gondolatait a szíven kell keresztüleresztenie”.72 Elemzésünket azzal zárhatjuk, hogy a válaszát fogalmazó Kossuth fölfigyelt a gróf gondolatmenetének a már-már misztikus személyes élményre hivatkozó „alapozására” is. Ezzel kapcsolatban a lapszerkesztő – aki ugyan nem napi templomjáróként őrizte evangélikus örökségét, ám szellemileg nagyon is „benne állt” a protestáns hagyományban – így ösz szegezte álláspontját: „[é]n általában nemzetek életében csudákra, istenek közvetlen beavatkozására, nemtőkre s más ilyesekre nem sokat adok”, mert sértené „az egyetemet örök bölcs törvények szerint kormányzó isteni gondviselés” eszméjét, ha azt föltételezné, hogy bármely „han-70 Szabad Gy.: Deák és i. m. 187–191. 71 Kossuth Lajos: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól. Pest 1841. 13. 72 Kossuth L.: Felelet i. m. 134. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 77Századok_Széchenyi_Könyv.indb 77 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26
