Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Egy boldog nyár
„LÁTHATATLAN HATALMAK VEZETNEK...” 61 zott: a „modorban” – vélte fölfedezni azt a veszélyt, amely miatt, hite szerint, meg kellett kongatnia a lármaharangot. A kelet népe végső cím első pillantásra meglepő választás. Értelmét az adja, hogy a gróf úgy akarta megalapozni a Pesti Hirlap elleni támadást, hogy részletesen kifejtette, milyen is az a közösség, amelynek jövőjét az új lap agitációjától szerinte félteni kell. Széchenyi ezzel egyben gondolatvilágának olyan terrénumát részletezte, amellyel kevesebbet foglalkozott előző három, nagy hírre szert tett könyvében. A közösséget jellemezte, amelyet felfogása szerint az isteni gondviselés hozott létre, és amely a jelenben cselekvő individuumnak már a történelem révén létező és átalakuló – különféle lehetőségeket megnyitó, de azokat nem szükségszerűen realizáló –, legfontosabb környezete. Amiként azt a kérdés kutatója, Gergely András is hangsúlyozta, Széchenyi ebben a munkájában arra figyelmeztetett, hogy „[n]em annyira a nemzetek életkorára kell figyelni [...], hanem a nemzeti sajátságokra. [...] A magyar nép geniusa [hivatása] pedig nem a tudomány, nem a kereskedés, nem is a művészet, hanem az alkotmányosság és a nemzetiség kifejlesztése, amelynek annak figyelembe vételével kell történnie, hogy a magyar »keleti nép«, az egyetlen Európában megtelepedett »ázsiai sarjadék« – ezeket a »keleti« sajátosságokat kell megmentenie, megőriznie.”16 A magyarságnak a könyv címében is megjelenő „keleti” eredete – egyfelől a valóságos, bár erősen szórványos hagyomány, másfelől az ebből és a nyugati országokban egykor született, krónikás kommentárokból kialakított, a magyar nemesség múltértelmezését és így kiváltságos helyzetének igazolását megalapozó ideológia – persze a magyarságtudat régi, több évszázados múltra visszatekintő eleme.17 A közösségi gondolatvilággal azonban sok a tennivaló, mivel az „ősi” hagyományok egy része felett eljárt az idő. Változtatni, reformálni kell, alkalmazkodni a modern időkhöz, oly módon azonban, hogy az eredeti és értékes „keleti” sajátosságaink ne vesszenek el. Gergely András joggal hangsúlyozza, hogy e fordulattal a gróf „remek írói eszköztár” birtokába jutott, amellyel „saját politikáját a mértéket eltalálónak, helyesnek, míg ellenfeléét túlzónak – vagy éppen túlságosan óvatosnak – minősíthette.”18 Nem tudjuk persze, hogy a kétségtelen érzel -16 Gergely A.: Széchenyi i. m. 95. 17 A „hun-történet” ideológiatörténetét, ebben a krónikaíró Kézai Simon kulcsszerepét alaposan föltárta Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Gesta Hungarorumában. (A nacionalizmus középkori genezisének elméleti alapjai.) In: Uő: Nemzet és történelem. Bp. 1974. 413–555. 18 Gergely A.: Széchenyi i. m. 97. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 61Századok_Széchenyi_Könyv.indb 61 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26
