Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Egy boldog nyár
„LÁTHATATLAN HATALMAK VEZETNEK...” 59 hálát érzett iránta, hanem úgy vélte, a zalai politikus elvi-szemléleti okokból is épp annak az iránynak lehet a politikai vezére, amelyet ő ekkoriban helyesnek tartott. Ez a rövid, idilli korszak – csúcspontján a cenki augusztus 20-i névnapi ünneppel9 – 1841 elején ért véget, amikor egy új politikai orgánum je lent meg a hazai nyilvánosságban: a Pesti Hirlap, szerkesztői posztján Kossuth Lajossal. Februárban Vörös Antal egy levelében már arról értesítette Wesselényi Miklóst, hogy „Széchenyi egy munkát ír a Pesti Hirlap ellen, hogy mily balirányt adott a reformnak.”10 Az értesülés helyes volt. Az említett Pulszky Ferenc tette meg azt a baráti szívességet, hogy a hónap elején személyesen vitte le Deákhoz Kehidára Széchenyi levelét, és bizonyára sejtette, a gróf miféle tervéhez szeretné megnyerni a nagy tekintélyű zalai politikus támogatását. E nevezetes levél – mely jól ismert a történeti irodalomban11 – zaklatott szövege világosan jelzi, milyen messzi re került megfogalmazója az előző nyár áldott nyugalmi periódusától. „Kimondhatatlan bú nyomja lelkemet” – kezdődik komoly érzelmi felütéssel a szöveg. „Ön nekem azt mondta – s nem hibázok, mert naplómban felírtam – »Most nincs ok többé agitatiora – s mind azok, mint Somssich, Balog s tán Batthyány Lajos – kik túl kalandoznak, alkalmasint a Vármegyékben agitálni fognak, – csak árthatnak az ügynek.«” Emiatt – folytatódik a gondolatmenet – a levélíró „belső gyönyörrel” szemlélte a hon virulását, ám most ennek vége: „minden érdeket felráz és azoknak legtöbbikét ellentétbe hozza – a Pesti Hirlap! Ennél nagyobb agitatio még nem vala Magyarországban.” Eddig jól alakult minden, mert „a nagyobb, vagy legalább igen nagy rész minden concessiokra [engedményekre] kész és az idő okvetlenül elhoz mindent”, ám ehelyett sajnos a „mindent felkavaró terrorismusi irányok [...] melylyek jóllehet csak kezdetben még már is untig 9 Környei Attila úgy véli, a cenki István-nap kimondatlanul ugyan, de politikai szimpatizánsi kör – távlatában pártkezdemény – szervezését is szolgálta, lásd Környei A.: A politikus i. m. 72–76.; az ünnepnap tágabb művelődéstörténeti kontextusának esszéisztikus bemutatása Kő András: A cenki István-nap – Vendégségben Széchenyi Istvánnál. Bp. 2012. 10 Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808–1860. Összeáll. Bártfai Szabó László. I–II. Bp. 1943. I. 375.; Vörös Antal és a Kossuth család kapcsolatára lásd Kossuth Lajos iratai 1837. május–1840. december. S. a. r. Pajkossy Gábor. Bp. 1989. 13–14. 11 Szabad György: Deák és a reformkori Széchenyi–Kossuth-vita. In: Uő: Polgári átalakulás és nemzeti önrendelkezés. Válogatás Szabad György írásaiból. Vál. elősz. Csorba László, Hermann Róbert. Szerk. Bárány Zsófia. Bp. 2019. 184–186.; Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hirlap. Az ellenzéki és a középutas liberalizmus elválása 1841–42-ben. Bp. 1983. 29–30. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 59Századok_Széchenyi_Könyv.indb 59 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26
