Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában - 1836. augusztus 18
AZ ELSŐ NAPLÓNYOMOK KOSSUTHRÓL SZÉCHENYI DIÁRIUMÁBAN 55 tett rávilágítani, hogy Kossuth magánlevelezés formájával álcázott, rendszeresen megjelenő, előfizetésre alapozott időszaki írást közöl a lapengedély procedúráját tudatosan mellőzve és a cenzúrát megkerülve. A felhívás nyilvános közzététele ténylegesen a magántér (levélforma) és a köztér (társulat) határvidékére került, de ez az ellenzéki érvelést nem befolyásolta. Ott ugyanis a nagyobb hangsúly a magánlevelezés védelme mellett inkább arra esett, hogy a megyegyűlések nyilvánosak, s ezért arról bárkinek levélformában tudósítani lehet, éppen úgy, mint az országgyűlésről. Az elvi vita ebbe az irányba mozdult, úgyhogy a kaszinóbeli kifüggesztés a kormányzat érveléséből is kikerült. Több Kaszinó, vármegye előfizetett a Tudósításra, úgyhogy nyilvánvalóvá lett, hogy nem a magán- vagy köz beszéd kérdése a vita legfontosabb összefüggése, hanem a szólásszabadság és a politikai nyilvánosság ügye.75 A háttértörténet megerősíti, hogy Széchenyi joggal tarthatott a nádori tiltás következményeitől. Ismerve-megismerve Pest megye (és esetleg a többi megye) állásfoglalását, Kossuthnak a tiltással szembeszálló, védekező, de közvélemény-teremtő energiáját, félhetett „krízistől”. Naplószövegének logikája bizonyítja, hogy ellenhatásra számított, Kossuth jelentőségének növekedésre, a körülötte kialakult konfliktus éleződésére, s ebbe az összefüggésbe helyezte a kaszinó-jelenetre vonatkozó visszatekintését. Ebben a gondolatmenetben pedig a nádor tiltó határozata feltétlenül „baklövés”, mert politikai veszélyeket idéz(het) elő: „A főherceg [tehát] Kossuth miatt »nagy bakot lőtt«”.76 E tanulmányban csak felvillantottam a vizsgálat irányát, de még nem lett alkalmam Széchenyi naplómotívumairól, a naplószövegek érzelmi horizontjáról, Széchenyi veszélytudatának sajátos nyelvi paneljeiről, ezek között a Kaszinó különleges helyéről; Kossuth- és Wesselényi-képéről (stb.) szólni. Vagyis e visszafogott célú tanulmánynak csak az maradt a feladata, hogy tisztázzuk a szöveg alapjelentését. 75 Viszota Gy.: Kossuth i. m. 382., 386.; KLÖM VII. 26. 76 Viszota Gy.: Bevezetés i. m. LVI. Ezt a fordulatot építi be az elbeszélésébe máshol is: Viszota Gy.: Kossuth i. m. 385.; Kosáry D.: Az új politikai i. m. 398. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 55Századok_Széchenyi_Könyv.indb 55 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
