Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában
VELKEY FERENC 38 energiát fordított rá. Így elsősorban a tényszerű történések (megérkezett, elment, valakivel találkozott) rövid regisztrációja mellé valóban csak a jelentős hírek-élmények kerültek a diáriumába. A május 28-i bejegyzés például az oldallapra írt sorok miatt a májusiak között a leghosszabb naplószövege lett. A hétköznapi rutinszerű cselekményeknek a három bejegyzésben nincsen közük a kaszinó-jelenet soraihoz, nem miattuk/általuk idéződtek fel, úgyhogy nem szükséges velük foglalkoznom. És mivel a szövegekben szereplő kisebb (valóban kiolvashatatlan) törlések sem azokhoz kapcsolódnak, ezért attól a feltételezéstől eltekinthetünk, hogy bármi Kossuth összefüggésében lett volna kirostálva. Az első, Kossuthra vonatkozó Széchenyi-naplójegyzetek történetét döntően befolyásolta, hogy ezek már Viszota munkája előtt a kaszinó-jelenet ősforrásai lettek, mivel a Széchenyi-diáriumhoz való hozzáféréssel egy időben, s kezdetben csak azon keresztül lett ismert a szituáció. A naplók lényegében 1877-től váltak kutathatóvá, amikor gyakorlatilag is az Akadémia tulajdonába kerültek. A korai mutatványokban, a Széchenyi-szövegekből készült válogatásokban (Lónyay Menyhért áttekintésében 1875-ben és Zichy Antal forrásközléseiben 1879-től) még nem szerepelt egyik bejegyzés sem.27 A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készült, de már egykorúan is sokat vitatott első áttekintő kiadvány (Gróf Széchenyi István Naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. Ösz szeállította: Zichy Antal. 1884.) hozta felszínre a Kossuthra vonatkozó első bejegyzéseket, azaz „teremtette meg” a kaszinó-jelenetet, hiszen addig egyetlenegy olyan kútfő sem volt ismert, amelyik Széchenyi és Kossuth első találkozásáról szólt. Ők pedig egy „gentleman’s agreement” jegyében a vitájuk idejében egyszer sem tették közüggyé korábbi magánbeszélgetésüket. Az azonban félreértésekhez vezetett, hogy Széchenyi mondatai nem az eredeti formájukban kerültek nyilvánosságra, hiszen Zichy kötetének, s majd a további korai kiadványoknak a jellege, illetve fordításaik minősége hosszú ideig érdemben befolyásolta a naplószövegek megértését és a történet rekonstrukcióját. Még az eredeti naplóbejegyzések kétszeri közzététele (1927-ben és 1937-ben) és a Kossuth-dokumentumok 27 Viszota Gy.: A naplók története. i. m. VII–XXX. Vö. Gróf Széchenyi István hátrahagyott iratai. Ism. Lónyay Menyhért. Budapesti Szemle 3. (1875) 8. 15. sz. 134–212.; Zichy Antal: Gróf Széchenyi István naplóiról. Budapesti Szemle 8. (1880) 21. 41. sz. 89–100.; Zichy Antal: Gróf Széchenyi István mint emberbarát és hazafi eredeti naplói nyomán 1-2. Budapesti Szemle 8. (1880) 23. 45–46. sz. 58–84.; 279–323. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 38Századok_Széchenyi_Könyv.indb 38 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
