Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Deák Ágnes: Széchenyi István döblingi évei - III.
SZÉCHENYI ISTVÁN DÖBLINGI ÉVEI 235 Az alkotmányosság és az abszolutizmus szembeállítása a magyar nyelv mellett a Hunnia másik fő, többször visszatérő motívuma. 64 Talán nemcsak azért maradt asztalfiókban születése idején, mert az időközben kiadott nyelvtörvények „feleslegessé” tették a munkát, vagy hogy a szólásszabadsági perek nyomán felizzó politikai indulatok időszakában Széchenyi nem akarta a nyelvkérdés felvetésével tovább fokozni a feszültséget,65 hanem azért is, mert a munkában benne rejlő közjogi felvetések igencsak kockázatosnak minősülhettek volna a szólásszabadsági perek időszakának valóban felfokozott politikai izgalmai közepette. Döblingben persze úgy hihette, már kevésbé kell a politikai kockázatokkal törődnie. Jó néhány további motívumot is találhatunk a Hunniá ban, amelyek uralják az 1850-es években papírra vetett szövegeket: a németségről alkotott negatív kép, a sérelmi-alkotmányvédő politika nem teljes elutasítása, az uralkodóval szemben a bécsi politikusok („kormány [...] álnok s istentelen tagjainak”) ostorozása, visszafogott uralkodókritika (igaz, a Hunniában csak a múltra vonatkozóan) és a titkosrendőrség működésének éles elítélése. Sőt a döblingi program foglalataként újra és újra előtűnő „új pacta conventára van szükség” gondolat is felbukkant a Hunnia fogalmazvá nyai között, amely végül e formában nem került be a kéziratba: „Ausztriával össze vagyunk kötve, a kormánnyal való elégedettséghez azonban pacta conventát kívánunk”.66 Miközben tehát méltán hangsúlyozzuk, hogy a döblingi évek különálló, sajátos periódust alkotnak Széchenyi életpályáján, új magánéleti és politikai kihívásokkal és azokra adott sajátos válaszokkal, fel kell figyelnünk azokra a motívumokra is, amelyek életútjának korábbi periódusaival szervesen összekötik ezt az időszakot. 64 Grünwald Béla munkájában külön hangsúlyt fektetett arra, hogy bizonyítsa, az alkotmány védelme, illetve a király iránti lojalitás és az alkotmány védelme közötti lehetséges konfliktus gondolata, az esküszegő királlyal szembeni magatartás normái Széchenyit már az 1820-as évektől foglalkoztatták. – Grünwald Béla: Az uj Magyarország. Gróf Széchenyi István. Bp. 1890. 221–225. 65 Vö. George Barany: Stephen Széchenyi and the Awakening of Hungarian Nationalism, 1791-1841. Princeton, New Jersey 1968. 297–300.; Oplatka, A.: Széchenyi István i. m. 318. 66 „Wir sind mit Österr. verbunden, mit der Regierung zufrieden, wollen aber pacta conventa.” „Hunnia Nyelve, Stadium folytatása, írta gr. Sz-Ist.” MTA Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény, K 261/3/257-266. f. 259. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 235Századok_Széchenyi_Könyv.indb 235 2022. 11. 24. 11:24:332022. 11. 24. 11:24:33
