Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Deák Ágnes: Széchenyi István döblingi évei - I.
DEÁK ÁGNES 222 kezet nem nyujtottak, hanem ellenkezőleg, rövidlátó, de ördögi következetességgel, mindig mélyebben taszitottak abba vissza...” S kritikája e tekintetben az uralkodókat sem kímélte.22 Magyarázhatónak tekintette, hogy a magyar nemes nem szeretett adót fizetni, azaz „a pénzt a danaidák hordójába hányni”, hogy a bürokraták még kövérebbre hízzanak, hiszen nem ellenőrizhette annak felhasználási módját.23 Az általa korábban nem nagyra tartott megyei táblabírákat immár dicséri mint tiszteletre méltó és „tökéletesen képes” embereket, akiknek több gyakorlati érzékük és becsületességük van „igen sok német professor”-nál, például a „nagyon is tudós frankfurti országgyűlésen”.24 Még olyan abszurd kijelentésekre is elragad ja az indulat az elmaradott gazdálkodási módszerek bécsi kritikájával szemben, hogy „Magyarországon oly jól értik a kazal és asztag rakást, hogy számokkal bebizonyitható, miszerint sokkal helyesebb volt takarmányunkat a szabad ég alatt hagyni”, mint pajtákat építeni.25 Egy határozott kritikai észrevétele volt csupán: „Mi magyarok jól tudtuk, hogy bennünket és hazánkat nem ismernek, sokat azonban nem törődtünk vele – s ez valószinüleg hiba volt [....] egy nép sem elég erős arra, hogy a világ közvéleményét kevésre becsülhesse, vagy épen tekintetbe se vegye...”26 Egyetérthe tünk tehát abban Kemény Zsigmonddal, aki a Kossuth Lajossal szemben Széchenyi kultuszát megteremteni célzó, s láttuk, nagy hatású munkáiban 1850–51-ben azt írta: a gróf mindent fordítva lát. De mi a helyzet 1848 forradalmi időszakával? A reformkorral szemben Széchenyi 1848-ról mindig nagyon szűkszavúan és szinte mindig negatív konnotációval nyilatkozott, „1848-iki catastrophá”-ról, „1848-1849-ki félreértési forradalom”-ról szólt, „nemzeti felgyulladásról”, „a magyar forradalmi ábrándozás paroxismusá”-ról, azaz önkívületileg jutó indulatkitöréséről.27 Ugyanakkor láthatólag kerülte, hogy a forradalom tragédiáját ő maga A kelet népében megfogalmazott, a formálódó Széchenyi-kultusz korifeusai által próféciáknak tekintett veszélyjelzések beteljesüléseként mutassa fel. Ez érthető azon félelem vonatkozásában, hogy a Kossuth-féle ujjhúzó politika egymás ellen fogja for-22 Gr. Széchenyi István „Blick”-je i. m. II. 64., II. 72., II. 87–88., II. 91., II. 148. 23 Gr. Széchenyi István „Blick”-je i. m. II. 112. 24 Gr. Széchenyi István „Blick”-je i. m. I. 58., III. 8. 25 Gr. Széchenyi István „Blick”-je i. m. II. 129. 26 Gr. Széchenyi István „Blick”-je i. m. II. 96–97. 27 Gr. Széchenyi István „Blick”-je i. m. II. 88., III. 47., II. 152–153.; Gróf Széchenyi István nagy magyar szatirája. In: Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. Szerk. Dr. Károlyi Árpád. II. Bp. 1922. 40., 54., 73., 141. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 222Századok_Széchenyi_Könyv.indb 222 2022. 11. 24. 11:24:332022. 11. 24. 11:24:33
