Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Deák Ágnes: Széchenyi István döblingi évei
DEÁK ÁGNES 214 Lényeges meghatározó tényező betegségéhez kapcsolódóan az, hogy Széchenyi létezési és cselekvési földrajzi köre végletesen beszűkült: Dr. Gustav Goergen döblingi magán-elmegyógyintézetének falai között folytak napjai. 1850-ben két alkalommal elhagyta az intézet falait, hogy Bécsben tartózkodó családját meglátogassa, s utána egy ideig le-lement az intézet kertjébe, de 1857 végét követően a kerti sétákat is elhagyta, s ettől kezdve az intézet falai jelentették számára az általa választott egyedüli élettért. Teljesen megváltozott a politikai miliő is: az 1848-as októberi bécsi forradalom leverése után a bécsi új kormányzat Felix zu Schwarzenberg herceg miniszterelnök és Franz Stadion gróf belügyminiszter vezetésével hozzálátott a konzervatív rendteremtéshez, az uralkodói autoritás helyreállításához. 1848 végén, 1849 tavaszán mind az új uralkodó, I. Ferenc József, mind kormánya alkotmányos kormányzást ígért, a forradalmi időszak politikai vívmányai legalább egy részének tiszteletben tartásával, ám az autokrata ifjú uralkodó egyre inkább nyűgnek érezte az alkotmányos ígéretek és intézmények árnyékát is. 1851. augusztus 20-án először felfüggesztette, majd 1851. december 31-én visszavonta az 1849 tavaszán általa proklamált alkotmányt, s a „tiszta monarchia” kormányzati rendszerét, azaz abszolút kormányzatot vezetett be. A bécsi politikusok számára úgy tűnt, egyedülálló történeti lehetőség áll előttük arra, hogy a magyar korona országai alkotmányos különállásának felszámolásával, a történeti tartományok addig bizonyos mértékig tekintetbe vett különbözőségeinek megszüntetésével egységes, centralizált, modern államhatalom alapjait teremtsék meg a Habsburg Monarchiában. Magyarországon a világosi fegyverletétel után következő véres hadbírósági leszámolást az országterület részben független koronatartományokra, részben közigazgatási kerületekre osztása követte, állami bürokrata had teremtése – egyrészt az új kormányzatot kényszerűen vagy célkitűzéseivel azonosulva kiszolgálni kész honfiakból, másrészt pedig a birodalom más tartományaiból toborzott, illetve egyszerűen hatalmi szóval áthelyezett hivatalnokokból. Az államszervezet ambiciózus modernizációja zajlott, ugyanakkor az önkormányzatiság minden elemének száműzése, a német hivatali nyelv használati körének fokozatos kiterjesztése a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a közép- és felsőfokú oktatásban. A neoabszolút kormányzat sok elemet átvett a forradalmak és az azokat megelőző reformidőszak gazdasági és társadalmi modernizációs célkitűzéseiből, miközben mereven tagadta a liberális alkotmányosság és a nemzeti eszmények alkalmazhatóságát és érvényét a Habsburg Monarchiában. Fontos csomó-Századok_Széchenyi_Könyv.indb 214Századok_Széchenyi_Könyv.indb 214 2022. 11. 24. 11:24:332022. 11. 24. 11:24:33