Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Deák Ágnes: Széchenyi István döblingi évei

DEÁK ÁGNES 214 Lényeges meghatározó tényező betegségéhez kapcsolódóan az, hogy Széchenyi létezési és cselekvési földrajzi köre végletesen beszűkült: Dr. Gus­tav Goergen döblingi magán-elmegyógyintézetének falai között folytak nap­jai. 1850-ben két alkalommal elhagyta az intézet falait, hogy Bécsben tar­tózkodó családját meglátogassa, s utána egy ideig le-lement az intézet kert­jébe, de 1857 végét követően a kerti sétákat is elhagyta, s ettől kezdve az intézet falai jelentették számára az általa választott egyedüli élettért. Teljesen megváltozott a politikai miliő is: az 1848-as októberi bécsi forradalom leverése után a bécsi új kormányzat Felix zu Schwarzenberg herceg miniszterelnök és Franz Stadion gróf belügyminiszter vezetésével hozzálátott a konzervatív rendteremtéshez, az uralkodói autoritás helyre­állításához. 1848 végén, 1849 tavaszán mind az új uralkodó, I. Ferenc Jó­zsef, mind kormánya alkotmányos kormányzást ígért, a forradalmi idő­szak politikai vívmányai legalább egy részének tiszteletben tartásával, ám az autokrata ifjú uralkodó egyre inkább nyűgnek érezte az alkotmá­nyos ígéretek és intézmények árnyékát is. 1851. augusztus 20-án először felfüggesztette, majd 1851. december 31-én visszavonta az 1849 tavaszán általa proklamált alkotmányt, s a „tiszta monarchia” kormányzati rend­szerét, azaz abszolút kormányzatot vezetett be. A bécsi politikusok számá­ra úgy tűnt, egyedülálló történeti lehetőség áll előttük arra, hogy a ma­gyar korona országai alkotmányos különállásának felszámolásával, a tör­téneti tartományok addig bizonyos mértékig tekintetbe vett különbözősé­geinek megszüntetésével egységes, centralizált, modern államhatalom alapjait teremtsék meg a Habsburg Monarchiában. Magyarországon a vi­lágosi fegyverletétel után következő véres hadbírósági leszámolást az or­szágterület részben független koronatartományokra, részben közigazga­tási kerületekre osztása követte, állami bürokrata had teremtése – egy­részt az új kormányzatot kényszerűen vagy célkitűzéseivel azonosulva kiszolgálni kész honfiakból, másrészt pedig a birodalom más tartománya­iból toborzott, illetve egyszerűen hatalmi szóval áthelyezett hivatalnokok­ból. Az államszervezet ambiciózus modernizációja zajlott, ugyanakkor az önkormányzatiság minden elemének száműzése, a német hivatali nyelv használati körének fokozatos kiterjesztése a közigazgatásban, az igazság­szolgáltatásban, valamint a közép- és felsőfokú oktatásban. A neoabszolút kormányzat sok elemet átvett a forradalmak és az azokat megelőző reform­időszak gazdasági és társadalmi modernizációs célkitűzéseiből, miközben mereven tagadta a liberális alkotmányosság és a nemzeti eszmények al­kalmazhatóságát és érvényét a Habsburg Monarchiában. Fontos csomó-Századok_Széchenyi_Könyv.indb 214Századok_Széchenyi_Könyv.indb 214 2022. 11. 24. 11:24:332022. 11. 24. 11:24:33

Next

/
Thumbnails
Contents