Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi az Országos Rendőri Hivatal jelentéseiben
SZÉCHENYI 1848-A ÉS 1848 SZÉCHENYIJE 207 jában.94 Kisebb mértékben, de hasznosította a gyűjteményt Sarlós Béla és Spira György is.95 Az Országos Rendőri Hivatal jelentéseinek Széchenyire vonatkozó adatait Spira György nem vette igénybe Széchenyi-monográfiájában, sem annak népszerű kiadásában. Először jómagam ismertettem egy konferenciatanulmányban,96 majd Urbán Aladár a már említett rendőrségtörténeti monográfiájában. Ezek az adatok ugyan nem nyújtanak lényegi kiegészítést a Széchenyi-biográfiához, de pontosíthatják annak egyes mozzanatait. Az ötvenkilenc jelentésből összesen nyolc foglalkozik valamilyen módon a gróffal. Ez azonban összesen tíz iratot jelent. A tíz iratból egyet Perczel, egyet Nagy Gusztáv, hetet pedig Hajnik Pál írt alá. A tízből négy témája a Lánchíd 12. számú tartóláncának 1848. július 18-i elszakadása által okozott baleset és következményei, kettőé az 1848. augusztus végi politikai események, négyé pedig Széchenyi 1848. szeptemberi összeomlása és Döblingbe utazása. Az Országos Rendőri Hivatal osztályigazgatója, Perczel Mór a Lánchídnál történt szerencsétlenség után annak kivizsgálására Nagy Gusztávot, a Hivatal titkárát küldte ki. Nagy Gusztáv először Adam Clark közlekedésügyi minisztériumi tanácsost, a Lánchíd építési igazgatóját kereste meg, s hivatalos jelentés tételére szólította fel. Clark magával vitte Nagy Gusztávot a hídudvarba, utána Széchenyivel távozott. „Csakhamar én is felhívattam Széchenyi miniszter úrhoz, ahol értesültem, hogy a szerencsétlenség azon lánc egyik szeme szakadása miatt történt, mely a hídlánc felhúzására használtatott” – írja Nagy Gusztáv. „A törött láncszem, mellyel eddig már 11 hídi lánc felhúzatott – Széchenyi miniszter úr asztalán volt, egyszerannyi teher elbírására volt számítva, de bár a legnevezetesebb angol gyárban készült, forrasztása tökéletlen volt. – E hibát észre sem lehetett venni, s csupán véletlenség, hogy éppen e szemnek gyenge oldala tétetett ki a nyomásnak, – s e pillanatban a forrasztási hiány miatt 94 Urbán A.: A nemzetőrség i. m.; Uő: A nagy év sodrában. Tanulmányok 1848-ról. Elvek és Utak. Magvető Könyvkiadó. Bp. 1981.; Uő: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Nemzet és Emlékezet. Bp. 1986.; Uő: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála. Bp. 2007.; Urbán A.: Batthyánytól Kossuthig i. m.; Uő: Szabadság és rend. Pest-Buda rendje és rendőrsége 1848-ban. Bp. 2015. 95 Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban. Századok 89. (1955) 75–95.; Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között. Bp. 1998. 96 Hermann Róbert: Ismeretlen adatok Széchenyi István 1848-as megítéléséről. In: Gát Eszter – Körmöczi Katalin szerk. Széchenyi. Magyar Nemzeti Múzeum Konferenciafüzetek I. Sopron 1991. 67–80. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 207Századok_Széchenyi_Könyv.indb 207 2022. 11. 24. 11:24:322022. 11. 24. 11:24:32
