Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi mint helyettes miniszterelnök
HERMANN RÓBERT 186 rol székhelyén kellett felkeresniük az uralkodót. Batthyány távollétei időszakában mindig intézkedett a helyettesítéséről: május eleji bécsi tartózkodása idején Deák Ferenc igazságügyi miniszter, június 3–13. közötti innsbrucki távolléte idején pedig Széchenyi helyettesítette, kivéve a nemzetőri és honvédségi ügyeket, amelyekben Mészáros Lázár hadügyminiszter látta el a helyettesi feladatokat. (Ezek az ügyek ugyanis nem a Hadügyminisztérium, hanem az Országos Nemzetőrségi Haditanács illetékességi körébe tartoztak.) Július 6–9. közötti eredménytelen bécsi útja idejére helyettesítését Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterre, a nemzetőri ügyek vitelét Mészáros Lázárra bízta. Július 24–31. között, amikor azért utazott Bécsbe, hogy találkozzon János főherceggel és Jellačićcsal, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzetőri ügyekben változatlanul Mészáros Lázár helyettesítette. Végül az augusztus 27. – szeptember 10. közötti újabb távolléte alkalmával a miniszterelnöki ügyekben ismét Klauzál, katonai és nemzetőrségi ügyekben pedig Szemere Bertalan belügyminiszter látta el a helyettesítését. E helyettesítések közül a második leghosszabb időtartam Széchenyinek jutott, s érdemes megvizsgálni, hogy a gróf miként látta el feladatát. Az első, ami feltűnik, hogy nem produkált túl sok iratot ezalatt az idő alatt. Június 3-án és 4-én egy-egy, 6-án egy, 7-én kettő, 8-án három, 10-én két, 12-én két, 13-án két, azaz, napi átlagban valamivel több, mint egy irat került ki az ő aláírásával; a miniszterelnököt a nemzetőri ügyekben helyettesítő Mészáros ennél jóval aktívabb volt.19 Emellett június 12-én a kormány kiadott egy közös nyilatkozatot is.20 Ugyanakkor maga ez a 11 nap egyáltalán nem volt eseménytelennek mondható, és a Széchenyi vezette kabinet számos fontos ügyben intézkedett. Június 1-jén Széchenyi a kormány más tagjaival együtt ott volt a Vérmezőn, amikor a fővárosban lévő cs. kir. alakulatok letették az esküt a magyar alkotmányra. A 23. (Ceccopieri) gyalogezred katonái eleinte vonakodtak, de az olaszul kiválóan beszélő Mészáros Lázár hadügyminiszter meggyőzte őket. Este miniszteri konferenciát tartottak, s közben érkezett meg a hír arról, hogy a Kolozsvárott ülésező erdélyi rendi országgyűlés május 30-án kimondta a Magyarországgal történő uniót, s ezzel elhárult az utolsó előtti akadály is az ugyanerről szóló magyarországi 1848:7. tör-19 Lásd erre Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítette, az előszót írta Urbán Aladár. I–II. Bp. 1999. I. 656–657., 673–674., 689–695., 705–708., 717–718., 723., 725–726., 728. 20 Közli Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848– 1849. I–II. Pest, 1868–1869. I. 199–201. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 186Századok_Széchenyi_Könyv.indb 186 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
