Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije
HERMANN RÓBERT 184 „abban a meggyőződésben, hogy a legcsekélyebb változtatás is csak rovására válnék a munkának.” Spira felesége, Lengyel Márta, aki szintén a Történettudományi Intézet munkatársa volt, maga is osztotta azt a véleményét, „hogy nem szabad elvtelen engedményeket tennem a hatalom képviselőinek”, s miután ennek hangot is adott, rövidesen kitették az Intézetből.13 Spira a maga monográfiájában a Viszota és Károlyi által használtakon kívül óriási egyéb forrásanyagot is feltárt és feldolgozott (például magának a Közlekedés- és Közmunkaügyi Minisztériumnak az anyagát), de számos olyan visszaemlékezést és naplót is, amelyek korábban elkerülték a kutatók figyelmét. A mű 1979-ben némi átdolgozással, jegyzetek nélkül ismét napvilágot látott a Korunk Tudománya című sorozatban, s ez a változat szolgált a szerző nagydoktori eljárásának alapjául.14 (Spira gyakran emlegette, hogy az eredeti változattal „nem engedték védeni”, de ennek konkrét körülményeiről – tudomásom szerint – soha nem nyilatkozott.) Magán a vitán opponensként Kovács Endre, Niederhauser Emil és Trócsányi Zsolt vettek részt – valamennyien a korszak kiváló kutatói, de egyikük sem volt „főállású” 1848–49-es történész. (Jellemző, hogy komolyabb ténybeli megjegyzést közülük csak Trócsányi tett, a másik két opponens alapvetően koncepcionális kérdésekkel foglalkozott.)15 Urbán Aladár a közte és Spira között meglévő, alapvető koncepcionális különbségek miatt nem vállalta az opponensi felkérést;16 s nyilván valami hasonló lehe tett a helyzet Varga Jánossal vagy Szabad Györggyel is (Varga 1972-ben, Szabad 1969-ben lett a történettudomány doktora). Megjegyzendő, hogy Spira György korábbi műveiben Széchenyinek csak marginális szerep jutott – a magyar forradalom történetéről szóló, 1959-ben megjelent összefoglalójából a gróf 1848. szeptemberi összeomlása egy az egyben kimaradt. Ennek fényében a témaválasztás még érdekesebb. Első, Széchenyivel foglalkozó írása a legnagyobb magyar hitelviszo-13 Spira György: Széchenyiről. Bp. 2005. 8–9. 14 Spira György: Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban. Korunk Tudománya. Bp. 1979. 15 Beszámoló Spira György: „Széchenyi és a forradalom” című értekezésének vitájáról. Századok, 116. (1982) 1298–1321. Spira válaszát lásd Spira Gy.: Széchenyiről i. m. 243–258. – Az opponensek közül Kovács Endre 1969-ben, tehát öt évvel az eredeti változat megjelenését követően írt ismertetőt a könyvről. Kovács Endre: Reformer a forradalom viharában. Századok 103. (1969) 738–742. 16 Ezt magától Urbán Aladártól hallottam. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 184Századok_Széchenyi_Könyv.indb 184 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
