Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Melkovics Tamás: Széchenyi István és a főrendi ellenzék - Zárszó
SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A FŐRENDI ELLENZÉK 177 deményezőként fellépni, s hosszú ideje dédelgetett álmát, egy középpárt létrehozását megvalósítani, sőt Kossuth Lajost, Pest vármegye követét liberális oldalról ellenpontozni. Hiszen számos ellenzéki mágnás gondolkozott vármegyei követvállalásban 1847-ben.54 Hanem alapvetően azért, mert ahogyan Széchenyi 1843–44-ben nem találta meg helyét sem a konzervatív, sem az ellenzéki főrendek között, úgy sem a Konzervatív Párthoz, sem az Ellenzéki Párthoz nem kívánt csatlakozni.55 Batthyány Lajos viszont időközben az országos ellenzék vezérévé vált, Batthyány Kázmér a Védegylet, Teleki László az Ellenzéki Kör élén állva játszott komoly szerepet a közéletben. Az Ellenzéki Körnek az 1839–40-es főrendi ellenzék meghatározó személyiségei közül Jeszenák János, Pálffy József, Szapáry Miklós, Teleki László, Domokos és Sámuel, Viczay Héder és Károly is tagja lett, de még Széchenyi régi barátja, ifjabb Eszterházy Mihály is Batthyányékkal tartott. Az ellenzéki mágnások tekintélyükkel, befolyásukkal, kapcsolati hálójukkal és nem mellesleg vagyoni helyzetükkel aktív részesei, meghatározó szereplői, sőt számosan közvetlen irányítói és alakítói lettek az ellenzék párttá alakulásának. Jelképes, hogy 1847. október 17-én, amikor a Kossuthot és Szentkirályi Móricot éltető választók tömege a pesti vármegyeházához vonult, a menet élén a főkortes Batthyány Lajos lovagolt szinte kivétel nélkül ellenzéki főnemesek gyűrűjében. 1847–48-ban szintén ők voltak Kossuth fő támogatói, még akkor is, ha a márciusi és áprilisi események idején néhányan el is bizonytalanodtak. Ezen Széchenyi keserédes kárörvendéssel mulatott: „Ó Nemezis! A miniszterelnököt saját [olvashatatlan szó] kutyái fogják széttépni!”56 Széchenyi István tehát nem tudta saját maga érdekei mentén átformálni a felsőtáblát, részben jól látta, hogy erre csak kis esély mutatkozik. De csak részben látta jól, hiszen Batthyány Lajosnak ezt a tervet bizonyos keretek között sikerült megvalósítania. A főrendi ellenzék ugyan nem tudta átvenni a felsőtábla irányítását, nem csupán egy-egy ügy alkalmával, hanem huzamosabb ideig megszerezni a többséget, de 1847 decemberében 54 Végeredményben „csupán” az 1845-ben meghalt Andrássy Károly fiai mérettették meg magukat, sikeresen: Gyula Zemplén, Manó Torna vármegyét képviselte az alsótáblán.; Széchenyi elsőként Sopron vármegyében próbálkozott, ahol nem járt sikerrel. Naplójából tudjuk, hogy a főrendi ellenzék egyik prominense, Viczay Héder is ellene kampányolt: „A BÉCSI MlNISTERT AKARJÁTOK MEGVÁLASZTATNI?” – utalt Viczay az 1845-ben elvállalt helytartótanács-beli pozíciójára. – Uo. 1847. október 11. 55 A márciusi események természetesen Széchenyi politikáját is át/újragondolásra késztették, de ennek ismertetése tanulmányunk szempontjából már irreleváns. 56 SZIN 1848. március 19. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 177Századok_Széchenyi_Könyv.indb 177 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
