Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Melkovics Tamás: Széchenyi István és a főrendi ellenzék - Az 1843–44-es diéta – együttműködő távolságtartás
SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A FŐRENDI ELLENZÉK 175 kívül pedig az oppozíció egy másik prominens főrendjét, Batthyány Kázmért sorolta fel.47 Kettejükkel a felsőtábla ülésein is több alkalommal ös z szekülönbözött, mint ahogyan az egyik legradikálisabb és leginkább szabadszájú ellenzéki mágnással, Pálffy Józseffel is. A konfliktusos esetek közül a leghírhedtebb az 1844. október 3-i vita volt, amikor Széchenyi elájult az ülésteremben. A főrendek éppen a szabad királyi városok helyzetének rendezéséről tárgyaltak, de hamarosan a két tábla közti viszony kérdésére tértek át. Zay Károly beszédében megemlítette, hogy az alsótáblát a kormány különféle pótutasítások kieszközlésével irányítja. Ezt követően Pálffy József védelmébe vette az alsótáblát, majd pedig odáig merészkedett, hogy egyenesen a felsőtábla eltörlése mellett foglalt állást. Erre Széchenyi kijelentette, hogy aki a kutyabőrt gúnyolja, s aki a felsőtábla eltörlését követeli, az a nemzet ellen támad, mivel a magyarság a nemességgel és az arisztokráciával van összeköttetésben. Zay erre kifejtette, hogy a történelem tanúsága szerint a magyar nemzeteszmét sokkal inkább „a szegény református prédikátorok” és a bocskoros nemes emberek tartották fenn, nem pedig a főnemesség. „Ekkor gróf Széchenyi István aléltan összerogyott, a részvét és ijedtség általános levén a tanácskozás hosszú időre félbeszakasztatott; és csak miután a tisztelt gróf mintléte felől megnyugtató hírek érkeztek, szűnvén a köz ijedtség, folytattatott az.”48 Széchenyi naplójában a történ teket a következőképpen örökítette meg: „Elmegyek a mágnás táblára. Városok ügye. Zay KUTYABŐR etc. Pálffy Pepi »EL KELL TÖRLENI A FŐTÁBLÁT. ELTÖRLÉSÉRE FOG AGITÁLNI etc.« – Dühbe gurulok. – Hosszan és kenetteljesen beszélek... kicsit kimegyek... visszajövök – s összeesem, mint egy darab fa. Hogyan, miért – – ez az én titkom marad. Hazavisznek. Nagy csődület. Nem látok senkit. A főherceg etc. etc. gyakorta küldet!”49 Az eset valóban Széchenyi titka maradt, nem tudjuk, ponto san mi váltotta ki a hirtelen rosszullétet, mindenesetre a főrendi ellenzék két legradikálisabb tagjának, Pálffy Józsefnek és Zay Károlynak Széchenyi számára felfoghatatlan megjegyzései bizonyosan befolyásolták a gróf idegállapotát.50 47 Részleteket lásd Velkey F.: Batthyány Lajos Széchenyi látószögében i. m. 571–572. 48 Felséges első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e’ néven ötödik koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kére rendelt magyar- országgyülésen a’ méltóságos fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. I–VII. Pozsony 1843–1844. VI. 318. 49 SZIN 1844. október 3. 50 Bővebben lásd Lackó Mihály: Széchenyi elájul. Pszichotörténeti tanulmányok. Bp. 2001. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 175Századok_Széchenyi_Könyv.indb 175 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
