Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Melkovics Tamás: Széchenyi István és a főrendi ellenzék - Az 1839–40-es diéta – kölcsönös egymásra utaltság

SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A FŐRENDI ELLENZÉK 165 kapcsolódott be a felsőtábla vitáiba. 2.) Másrészt kialakultak a szervezeti keretek: rögtön az országgyűlés elején, június 11-én létrehoztak egy alap­vetően ellenzéki érzelmű mágnáskaszinót. Majd október végén egy erőseb­ben politikaorientált, zártabb csoportosulást is életre hívtak, amelyet Szé­chenyi a naplójában kiskaszinóként emleget. A főrendi ellenzék hivatalos megalakulását pedig egy november 18-i kiskaszinóülésen mondták ki, amely az első hivatalosan deklarált, kvázi pártszerű keretek között műkö­dő modern politikai formáció volt a rendi diéták történetében. 3.) Harmad­részt pedig az oppozíció erőteljes fellépésének köszönhetően sikerült elérni a mindaddig hiányzó főrendi napló vezetésének elindítását. Ez egyfelől nagyobb nyilvánosságot teremtett az ellenzéki hozzászólásoknak, másfe­lől jelentősen csökkentette a nádor mindaddig korlátlan módon gyakorolt elnöki szerepkörét, s így a fejenkénti szavazatszámlálás bevezetéséhez, a hivatal nélküli, személyi jogon megjelenő mágnások érdekérvényesítő képességének felértékeléséhez járult hozzá. A sikeres szervezkedés motorja, valamint általában az ellenzéki gyű­lések és összejövetelek házigazdája azonban nem Széchenyi István, ha­nem egy újonc politikus, Batthyány Lajos gróf lett. Széchenyi június 9-én délután érkezett meg Pozsonyba, tíz napra rá pedig már a következő soro­kat jegyezte fel naplójában: „Összejövetel csaknem minden nap Batthyány Lajosnál.” – majd gúnyosan hozzátette – „Semmire se fog vinni.” – végül pedig megjegyezte – „Egészen elhalványulóban vagyok.”19 Széchenyi és Batthyány kapcsolata a kezdetektől fogva feszültséggel volt terhes. Vel­key Ferenc szerint Széchenyi a reformkori közszereplők közül egyedül Batthyányt viszonyította/viszonyíthatta „mindig és minden szinten” ön­magához. Kossuthot nem tekintette egyenrangú partnernek, Deákot pedig sosem gondolta riválisának, nem vele küzdött meg, hanem sokkal inkább érte, amikor egy „mérsékelt és lojális” politikai centrum vezetőjének kí­vánta megnyerni. Széchenyi Batthyányt és önmagát viszont már politikai kapcsolatuk kezdetekor rögtön „mérkőzésben látta” a főrendi ellenzék ve­zetése, illetve politikai irányának meghatározása kapcsán.20 Június 16-án egy rendőri jelentés azonban már egyértelműen Batthyány Lajost tartotta a harmincnégy tagból álló oppozíció vezérének.21 Ennek alapvetően két fő oka lehet. 19 SZIN 1839. június 19. 20 Velkey Ferenc: Batthyány Lajos Széchenyi látószögében (I. Közelítések). Századok 141. (2007) 559–560. 21 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) N 119. Regnicolaris levéltár. Takáts Sándor hagyatéka. 63. fasc. 8873. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 165Századok_Széchenyi_Könyv.indb 165 2022. 11. 24. 11:24:302022. 11. 24. 11:24:30

Next

/
Thumbnails
Contents