Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi liberális programadása
„MAGYARORSZÁGNAK... LEGLIBERÁLISB, ALKOTVÁNYOS ÉS NEMZETI KIFEJTÉSE” 137 dezkedésre, valamint Magyarország és a birodalom, illetve Ausztria kapcsolatára vonatkozó nézeteiről. Ennek oka ugyanaz az eszélyes, taktikus hozzáállás, amely a fent említett módon visszatartotta őt a vámügynek és a hadiadónak a felségjogokat és hadszervezetet érintő tárgyai taglalásától. Az ehhez kapcsolódó bonyolult kérdésekkel egyrészt nem akarta terhelni az átalakulást, elsőként a saját hatáskörben végrehajtható és végrehajtandó feladatokra akarta összpontosítani maga és kortársai politikai aktivitását. Másrészt oka a közjogi kérdések mellőzésének, hogy az erőviszonyok ismeretében már politikai pályakezdésekor úgy vélte: az Ausztriához való viszonyt illetően minden presszió kártékony, márpedig e téren a birodalmi kormányzat engedékenységére nemigen lehetett számítani. Wesselényivel való vitájának is ez volt a fő oka: barátja nyomásgyakorlással eredményt kicsikarni akaró politikáját veszélyesnek ítélte.64 Ezért hangoztatja talán túlontúl is lojalitását, a királlyal és a birodalommal való együttműködés szükségességét a Világ ban és később is. Ezért, s nem csak az idő szorításában marad el Stádium a politikai tárgyú utolsó három ja vaslatának kifejtése. Ám ez nem jelenti azt, hogy elfogadta volna az abszolutista hajlamú hatalomgyakorlást, a fennálló politikai rendszert. Fentebb már olvashattuk éles bírálatát a birodalmi vezetés önkényuralmi tendenciájáról, valamint kiállását a magyar alkotmányosság mellett. Stádium a XI. számot viselő törvényjavaslata a politikai rendszerre vonatkozó tervet körvonalazza, mely szerint „minden törvényhatóság csak a Helytartótanács által hallja a fejedelmi szót,” illetve „csak a Helytartótanács közbevetése és befolyása által kormányoztassunk”. A javaslat életrajzírói szerint is egy jövőbeni magyar felelős kormány képét villantja fel.65 Jelentheti ez ugyan akkor az uralkodói szervnek minősülő kancellária kikapcsolását vagy szűkebb térre szorítását is, hiszen épp ezekben az években tiltakozott gyakorta a magyar nemesség a Helytartótanács megkerülésével kiadott kancelláriai elnöki parancsok ellen. A dolognak jelentőséget ad, hogy az országgyű lés által alapított Helytartótanács rendi szervnek számított, amelynek működésébe legalább időnként megpróbáltak a rendek is beleszólni – bár sikertelenül –,66 a kancellária viszont a király által létrehozott, kizárólag neki felelős intézménynek minősült. A kérdést a kéziratban maradt előmunkálatok vizsgálata döntheti el. 64 Csorba L.: Széchenyi i. m. 93–96. 65 Stádium 32. és 34.; Csorba L.: Széchenyi i. m. 89.; Oplatka A.: Széchenyi i. m. 216. 66 Pl. 1791: XIV. tc. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 137Századok_Széchenyi_Könyv.indb 137 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
