Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hites Sándor: Az adományozó Széchenyi és a nemzeti ajándékökonómiák - Viszontajándék: kultusz és kultúra
AZ ADOMÁNYOZÓ SZÉCHENYI ÉS A NEMZETI AJÁNDÉKÖKONÓMIÁK 111 lezés látszatát,46 vagy a viszonzás azzal teljesül, hogy a megajándékozott ugyanazt a tárgyat ajándékozza tovább egy harmadik félnek.47 A 19. század eleji nagy főúri adományokat számos rituálé és diskurzus viszonozta az országgyűlési határozatok, törvények, politikai gyűlések és ünnepségek szertartásos ünnepélyességétől a hódolat irodalmi (panegirikuszok, ódák, regények) és művészeti (szobrok, festmények) megnyilvánulásáig.48 Változó mértékben, de minden hazafias adományt viszonoztak valamiként (akár csak annyival, hogy például a Múzeum kiadványaiban közzétette adományozóinak névsorát), de az ellentételezés leggrandiózusabb gesztusait Széchenyi kultusza nyújtja. A Lánchíd pesti hídfőjének közelében álló szobra és annak környezete kiterjesztett urbanisztikai metonímiája ajándék és közösségi viszontajándék többszörös áttételekben bontakozó reciprocitásának: a szobrot 1880-ban emelték közadakozásból annak az intézménynek a székháza előtt, amelyet az ő ajándékából hoztak létre, s amely szintén adományból (báró Sina Simon nagy összegű felajánlása mellett közadakozásból) épült fel 1865-ben azon a téren, amely 2011 óta az ő nevét viseli. A nagy adományozók kultusza áthatja a nemzeti kulturális emlékezet egészét, s ennek számos történeti elbeszélése (a közpolitikától a gazdaságtörténetig) is elsősorban Széchenyi korszakos szerepe köré szerveződik. Adás és kultikus viszonzás szerteágazó láncolatai nem járulékos tartozékai a nemzeti művelődésnek, hanem maga az a mező, amelyben kibontakozik. Bizonyos tekintetben maga a nemzeti kultúra létrejötte egyetlen nagy kiterjesztett viszontajándék. Az irodalom azért is lehetett a nagy adományozók kultuszának hordozója, mert művelői azt egyébként is a nemzetnek szóló szellemi áldozatként fogták fel.49 A mecénás és az alkotó viszonyára mint ajándékok csereforgalmára utal Kazinczy, amikor egy 1803-as (kellően alázatos, de egyúttal igen merész) levelében arra kéri Széchényi Ferencet, hogy a nemzetnek ajándékozott könyvtára katalógu-46 Bourdieu, P.: A gyakorlati észjárás i. m. 149–150. 47 A harmadik fél konstitutív szerepéről az archaikus ajándékforgalomban: Marshall Sahlins: Stone Age Economics. Aldine–Atherton, Chicago – New York. 1972. 149–165. 48 Erről Széchényi Ferenc kapcsán lásd Vaderna Gábor: Berzsenyi Dániel és a kapitalizmus szelleme című, megjelenés előtt álló tanulmányát; előadásként elhangzott Mire kötelez a nagyság? Vagyon és erény összefüggései Berzsenyi Dániel költészetében címmel a Poétai ökonómiák: Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben című konferencián, 2022. március 25-én Pécsen. 49 Vö. Margócsy István: „Mint napszámos nyúlok iróeszközömhöz”. Az irodalmi tevékenység mint munka és vállalkozás (Vázlat a 19. századról). Studia Litteraria 60. (2021) 3–4. sz. 7–29. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 111Századok_Széchenyi_Könyv.indb 111 2022. 11. 24. 11:24:282022. 11. 24. 11:24:28
