Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Hites Sándor: Az adományozó Széchenyi és a nemzeti ajándékökonómiák

HITES SÁNDOR 100 vészeti gyűjtemény, illetve jöttek létre a magyar nyelvű tudományosság támogatásának olyan intézményesített formái, mint a Marczibányi-alapít­vány.3 Ezek az ajándékozó gesztusok azért voltak kiváltképp alkalmas esz­közei a hazafias érzület kifejezésének, mert egyik meghatározó hagyomá­nya szerint az maga is egyfajta adomány-csere formáját ölti. Az antik és kora újkori republikanizmus felfogása szerint a pátria szolgálatával a pol­gár a karitativitás erényét gyakorolta (caritas rei publicae), mivel életével a haza adományait törlesztette, melynek születésekor adósává vált, jólle­het adósságát teljesen soha nem fizethette vissza.4 Amellett, hogy a politi ­kai identitást általában az önzetlenség erkölcsi-érzelmi presztízsével ru­házták fel, a nagy nyilvános áldozati gesztusok azzal is erősítették a kol­lektív azonosulást, hogy jelképesen a közösség egészét az adományozók adósává tették, amely közösség aztán a hála viszontajándékaiban hozhat­ta meg a maga áldozatait. A 20–21. századi antropológiában, elsősorban Franz Boas, Bronisław Malinowski és Marcel Mauss nyomán, beláthatatlanul széles irodalom foglalkozik a természeti népek ajándékozási szokásaival. Az adás, az elfo­gadás és a viszonzás hármas kötelességére épülő társadalmi rendszerek­ben az ajándék (Mauss kifejezésével) „totális társadalmi jelenség”, mivel vallási, jogi, politikai, erkölcsi és gazdasági szinten egyaránt ez szervezi a javak elosztását. Bizonyos értéktárgyak rituális átadása – vagy éppen lát­ványos elpusztítása – teremti meg és tartja fenn (időben és térben komp­lex módon strukturált reciprocitásláncolatok révén) a társas kötelékeket, a közösség kohézióját, de kezeli egyúttal a csoporton belüli hatalmi ver­sengést, illetve a más csoportokhoz fűződő kapcsolatokat is. Vagyis az ajándék éppúgy lehet az együttműködés, a szolidaritás és a béke biztosíté­ka (ahogy a melanéziai kula -gyűrű esetében), mint a státusz megszerzésé ­nek vagy kinyilvánításának az eszköze (ilyenek az észak-nyugati ameri­kai potlecs szertartások). 5 3 Közép-Kelet-Európában a nemzeti kulturális intézmények másutt is jórészt főúri vagy fő­papi donációk révén jönnek létre; a példák a cseh Sternberg grófoktól a horvát Strossmayer püspökig sorolhatók. A következőkben ezekre egy-egy érdekesebb párhuzam esetén alkal­manként utalni fogok. 4 Erről Cicerótól Montesquieu-ig lásd Maurizio Viroli: For Love of Country: An Essay on Patriotism and Nationalism. Clarendon Press, Oxford. 1995. 19–23., 75. 5 Az ajándékelméletek kritikai áttekintéséhez lásd Maurice Godelier: The Enigma of the Gift. Trans. Nora Scott. Polity Press, Cambridge. 1999. 1–107.; David Graeber: Toward an Századok_Széchenyi_Könyv.indb 100Századok_Széchenyi_Könyv.indb 100 2022. 11. 24. 11:24:272022. 11. 24. 11:24:27

Next

/
Thumbnails
Contents