Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: Széchenyi haláláról – összeesküvés-elméleti megközelítésben - A jobb kéz és a bal tenyér
SZÉCHENYI HALÁLÁRÓL – ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSBEN 89 nánk Károlyival16 úgy, hogy a Blick adta meg az utolsó lökést Bachnak, 17 annyit alighanem mégis állíthatunk, miszerint a Blick is hozzájárult ah hoz, hogy a rendszer hibái a politikai közvéleményben tudatosodjanak, hogy nyilvánvalóvá legyen: e kormányzat tarthatatlan, szükség van valami változásra. Így tehát a Blick politikai téren mégiscsak felért egy vala milyen vesztett csatával.”18 A csata-metafora (a háborúval összehasonlítva) világossá teszi a valódi arányokat: erősen kérdéses, hogy ennek nyomatéka elég nagy-e ahhoz, hogy – különösen az itáliai súlyos katonai vereséget (Solferino, 1859) követő belpolitikai forrongások fölfelé ívelő szakaszában, amiként arra Nádasdy miniszter is utalt előterjesztésében – tényleg megérte volna-e a politikai gyilkosság kockázatát. Már csak azért is jogos a kétely, mert a kényelmetlenkedő Széchenyi elhallgattatására jóval egyszerűbb és kézenfekvőbb eljárás is rendelkezésre állt: a gróf kivételezett magánbeteg-pozíciójának megszüntetése, és így a külvilággal való érintkezésének radikális korlátozása, elsősorban valamelyik állami elmegyógyintézetbe való kényszerű átköltöztetéssel.19 Ráadásul még egy ide tartozó, fontos mérlegelési szempont: a cui pro dest?-re adható válasz sohasem képes eldönteni minden kétségen kívül egy gyilkossági vádat, mert értelemszerűen csak a tett indokára, és nem magára a cselekvésre vonatkozik. Könnyű belátni, hogy még ha valakinek a leginkább érdekében állna is ölni, akkor sem biztos, hogy azt tényleg meg is teszi. Ennek bizonyítására tehát további érveket kell csatasorba állítani. A jobb kéz és a bal tenyér A konteó pozitív kifejtésének központi érvcsoportja az egykori rendőrségi helyszínelési jelentés elemzése. Ennek vezérgondolata röviden az, hogy a helyzet, amelyet a helyszínelők rögzítettek, öngyilkosság révén nem állha-16 Károlyi Árpád (1853–1940) történész, Széchenyi döblingi irodalmi hagyatékának első kutatója és részben kiadója. 17 Az Alexander Bach belügyminiszterről elnevezett, önkényuralmi hatalmi rendszer öszszeomlásáról és a miniszter leváltásáról van szó. 18 Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. Bp. 1976. 210–211. 19 Kosáry D.: Széchenyi Döblingben i. m. 273.
