Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Hermann Róbert: A becsempészett fattyú és az áruló

73 Hermann Róbert A BECSEMPÉSZETT FATTYÚ ÉS AZ ÁRULÓ Be szépek is voltak azok a boldogult cenzurális idők! A bajt egy Petrovics (később Petőfire magyarosító) titkos pánszláv kém okozta, aki 1848. már­cius 15-én együttműködött egy Vasvári (korábban Fejér) Pál nevezetű, fé­lig-meddig szintén szláv származású (apja görögkatolikus pap volt), gya­nús egzisztenciával és más zugírászokkal, a francia származású Degré Alajossal, a Halbschuchból Irányivá vált Dániellel stb., és egy gigantikus provokáció részeseiként Landerer Lajos (az osztrák titkosrendőrség ügyfe­le) nyomdájában kikiáltották a sajtószabadságot, majd kiszabadították a budai várbörtönből az ott jól megérdemelt büntetését töltő, horvát–szlo­vák Stancsics Mihályt. Ezt követően Pozsonyban Kossuth (talán Košút?) Lajos nevű agent provocateur vezetésével felszabadították az összes jobbá ­gyot (többségük szláv volt, meg román), hogy aztán az ő segítségükkel el­töröljék Magyarországot a föld színéről. Mindez azonban még nem volt elég. A magyar nemzet ugyanis így is állta a sarat a fellázított nemzetiségekkel, majd a katonai ellenforrada­lom erőivel szemben. S ekkor jött a SZUPERKÉM! Johann Blaha, a Habs­burg-fattyú, akit 1839-ben csempésztek be a Görgey család májbajban elhunyt (esetleg megmérgezett) sarja, Artúr helyére, abból a meggondo­lásból, hogy ha majd kitör a szabadságharc, legyen, aki azt a magyar se­reg fővezéreként elárulja. S hogy honnan lehetett előre látni a szabadság­harcot? Hát onnan, hogy Széchenyi gróf (anglomán, az Intelligence Ser­vice beépített embere) 1825-ben magyarul szólalt fel az országgyűlésen, s hogy az 1843–1844. évi országgyűlésen már kemény felszólalások hang­zottak el. Ugye mindez borzasztóan hangzik? Pedig csak részben a képzelet szü­leménye. Hiszen Petőfi valóban Petrovics volt, Vasvári valóban Fejér, Deg­ré valóban francia származású, Irányi tényleg Halbschuchként látta meg a napvilágot, Kossuth családja valóban lehetett szlovák eredetű, Széche­nyi valóban anglomán volt, s Landerer valóban meghitt kapcsolatokat ápolt a kormányzati szervekkel. S Johann Blaháról, alias Görgei Artúrról

Next

/
Thumbnails
Contents