Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Horváth Richárd: Mátyás gyilkosa: Aragóniai Beatrix?
MÁTYÁS GYILKOSA: ARAGÓNIAI BEATRIX? 45 lasztott uralkodó (különösen, hogy Mátyás világosan látta, a magyar bárók többsége egyáltalán nem vagy nem egykönnyen fog Corvin mellé állni) bizony rútul elbánhat az özveggyel. Sőt annak még testi épsége is veszélybe kerülhet, így egyértelmű, Mátyás felesége majdani sorsa iránt is aggódik. De hassanak ezek a mondatok bármilyen meglepőnek, újdonságértékük vajmi csekély, hiszen a korszak diplomáciai dokumentumaiban 1488/1490 táján rendre ezekbe, a királyné trónutódlásával kapcsolatos kijelentésekbe ütközhetünk, ami értelemszerűen a történeti szakmunkákban is tetten érhető.43 E hosszúra nyúlt „forráselemzést” követően pár rövid mondatot szentelnünk kell Dr. Garamvölgyi másik fontos szakirodalmának is. Ennek szerzője nem más, mint Steve Nording, aki Mátyás király magánélete cím mel publikált 2002-ben izgalmasnak ígérkező kötetet. Azt leszámítva, hogy hivatkozások terén utóbbi szerző sem kényezteti el az érdeklődőt, Dr. Garamvölgyi bátran tekinti az ő művét is forrásnak és – munkamódszerének megfelelően – hosszasan idéz tőle (például 226. o.). Nos, anélkül, hogy bővebb kommentárt fűznénk hozzá, itt az ideje elmondani, hogy Steve Nording valójában írói álnév. Ezt a tényt az olvasó számára Dr. Garamvölgyi sehol sem jelzi, minthogy a jelek szerint talán maga sincs tisztában a helyzettel. A jó hangzású angolszász név ugyanis nem mást takar, mint Nemere Istvánt, korunk egyik, a történelemtől az ufórejtélyig terjedő témakörben alkotó, „titokfejtő” íróját. Ez a kötet is bekerült tehát egy 15. századi témájú, „tényeken alapuló” monográfia forrásmunkái közé. 8. Ha már módszertani fejtegetésekkel kezdődött e kis írás, a befejezéshez közeledve is helye van egy metodikai észrevételnek, amely Dr. Garamvölgyi Lászlónak a főszereplők megítélésére vonatkozó szempontjait segít megismernünk. Műve elején határozottan kijelenti, hogy: „A kriminalisztika túllép a cselekmény befejezésénél, hiszen a következményekre is kíváncsi (kauzalitás), amelynek precíz tisztázása elengedhetetlen.” (13. o.) Tehát lássuk, mi is történt Mátyás halálát követően, ami azt igazolná, hogy a nagy király előre eltervezett összeesküvés áldozata lett volna. Szerencsés módon az utóbbi esztendőkben – a valóban fontos forrásnak számító Bonfinit most nem számítva – részben Kubinyi Andrásnak és E. Kovács Péternek, részben pedig Neumann Tibornak köszönhetően minden 43 Pl. Trotti Jakab ferrarai követ jelentése Milánóból, melyben bőségesen szó esik Beatrix trónutódlási terveiről. Berzeviczy Albert: Aragoniai Beatrix magyar királyné életére vo natkozó okiratok. (Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria XXXIX.) Bp. 1914. 124–126.