Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Révész Tamás: Katonák, akiket nem akartak látni - Hazatérés. Fegyelem vagy felbomlás?
RÉVÉSZ TAMÁS 152 gyar ezred heves ellenállást fejtett ki, a tartalék alakulatok jelentős része visszautasította, hogy visszatérjen az első vonalba. A magyar katonákra különösen Tisza István október 18-i beszéde volt demoralizáló hatással, amelyben a parlament előtt nyilvánosan beismerte a háború elvesztését.16 A csapatok rossz állapotával a katonai vezetés is tökéletesen tisztában volt. A Badenben székelő Armeeoberkommando (AOK) tárgyalásokba kezdett az antanttal, aminek eredményeként november 3-án megkötötték a páduai fegyverszüneti egyezményt. A megállapodás eltérő értelmezése és a csapatok kimerültsége miatt azonban a következő napokban végül több mint 360 000 osztrák–magyar katona esett még fogságba. A magyar alakulatok többsége – részben saját kezdeményezésre, részben Linder Béla november 1-én kiadott fegyverletételi parancsának hatására – ekkor már hátrébb állomásozott, vagy Magyarország felé tartott.17 Hazatérés. Fegyelem vagy felbomlás? A magyar történetírásban az elmúlt évben nemcsak a fronton állomásozó osztrák–magyar hadsereg állapotáról, hanem a csapatok hazatérésének körülményeiről is igen élénk vita zajlott. A katonák fegyelmezett vagy fegyelmezetlen visszatérésének megvizsgálásakor elsőként azt érdemes megnéznünk, hogy 1918 novemberében hol és milyen létszámban állomásoztak osztrák–magyar alakulatok. IV. Károly katonáinak zöme 1918 őszén négy frontvonalon teljesített szolgálatot. A haderő legnagyobb része ekkor Észak-Olaszországban harcolt. Az Adriától a svájci határig nyúló frontszakaszt körülbelül félmillió gyalogos és még mintegy 160 000 főnyi tüzérséghez és műszaki alakulatokhoz beosztott katona védte.18 Ezek a fáradt és ekkor már igen rosszul felszerelt egységek az októberi 24-én meginduló olasz támadással szemben már alig tudtak érdemi ellenállást kifejteni, és hamarosan megkezdték a visszavonulást észak felé. Nyugaton a csapatok Tirol, míg keleten 16 Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság – Az 1918-as összeomlás és forradalom története. Bp. 2018. 105–106. 17 Rauchensteiner, M.: The First World War i. m. 1008.; Wolfgang Etschmann: Theorie, Praxis und Probleme der Demobilisierung in Österreich 1915–1921. Doktori disszertáció. 1979. 48. 18 Etschmann, W.: Theorie, Praxis und Probleme i. m. 38.
