Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Párbaj önmagával – Teleki László öngyilkossága
TELEKI LÁSZLÓ GRÓF UTOLSÓ PÁRBAJA – ÖNMAGÁVAL 133 előbb-utóbb kitudódott volna. Véleményünk szerint ilyen szűk körben sem jöhetett szóba. A fentebbiekre adott válaszaink alapján talán már látszik, hogy az alapja hiányzik az egész összeesküvés-elméletnek, hogy valójában nem igaz a regény ajánlójában (a kötet hátsó borítóján) szereplő zárómondat: „Teljes egészében igaz történet.” Bartal Tamás kötetére, szűkebben nagy leleplező fejezetére viszont alapvetően, részleteiben csak e tanulmány záró fejezetével válaszolhatunk, melyben megpróbáljuk rekonstruálni Teleki utolsó óráit és tragikus halálának okát. Párbaj önmagával – Teleki László öngyilkossága Teleki László halálával kapcsolatosan a történettudomány művelői között már régóta konszenzus van: a Határozati Párt vezére a Deákkal következő nagy csörte előtti éjszakán öngyilkos lett. Tanulmányunk megengedett terjedelmi korlátait nagyban túllépnénk, ha ismertetnénk az elmúlt 100–150 év összes munkáját, amely részletesen szólt Teleki László tragédiájáról, ha csak röviden idéznénk is, ki-ki hogy látta Teleki öngyilkosságának kérdését, annak okát. Viszont mindenképpen fontosnak tartjuk azon megállapításokat citálni, amelyek immár közelebb vihetnek annak megértéséhez, hogy mi is vezethetett Teleki halálához. Korábban is idézték, s először Szemere Bertalan Összegyűjtött Munká inak 2. kötetében jelent meg az a levél, amely néhány nappal Teleki Lász ló halála után, május 14-én született, és öngyilkosságának okára mutat. A levelet Lukács Móric (1812–1881) országgyűlési képviselő, Teleki egyik legjobb barátja írta Károlyi Györgyné született Zichy Karolinának, aki – ahogy e levélben maga Lukács fogalmaz – Teleki „legjobb barátnéja” volt. Lukács e levelében többek közt a következőket olvashatjuk: „Engemet lesújtott e halál és annak körülményei, de meg nem lepett, mert az előzmények után, ismervén jellemét, lelki küzdelmeit, mást nem vártam, nem várhattam annál, ami történt. Előre jósoltam e gyászos catastrophát már hónapok előtt Méltóságodhoz és Jósika Miklóshoz irt leveleimben. S akkor is, midőn a nemzetnek ünnepelt, sőt bálványozott kedvencze volt, midőn minden megjelenése közhelyen uj ovatio volt, a legszerencsétlenebb embernek érezte és mondta magát előttem; meghasonlásban volt önmagával; még néhány nappal halála előtt ismételte, mit már azelőtt is többször
