Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók
TELEKI LÁSZLÓ GRÓF UTOLSÓ PÁRBAJA – ÖNMAGÁVAL 125 után veszi górcső alá az 1861-ben készült vizsgálati dokumentációt.45 Egyrészt megjegyzi, hogy azok az iratok, amelyek az észlelt tényeket rögzítik (lásd a szemlejegyzőkönyvet és az orvosi leleteket) „pontosak, részletesek és kimerítőek”. A tanúvallomásokat azonban már problematikusnak tartja, és kijelenti, hogy „a vizsgálat vezetői és folytatói nem tartották szem előtt a szigorú, minden részletre kiterjedő vizsgálódást.” Véleménye szerint a vallomások hiányosak, ellentmondások is felfedezhetők bennük, és korántsem részletesek. Feltűnőnek tartja, hogy például olyan fontos részletet, mint hogy senki sem hallotta a házban a végzetes lövést, nem vizsgáltak ki. Pedig Teleki Gyula éjjel 1-kor való megérkezése után a pisztolylövést a három, még ébren lévőnek, azaz az unokaöcsnek, az őt beengedő házmesternének és Gyula inasának, Vigh Mihálynak mindenképpen hallania kellett, ha az jól kihallatszott a Szervita térre is (ennek pontos – fél 2-es – időpontját ugyanis Nagy Imre boltőr vallomásából tudjuk). Hatos arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a szemlejegyzőkönyv alapján kiderült, hogy Teleki László lakrésze Gyula és Sándor szobái között helyezkedett el, ezt a körülményt figyelmen kívül hagyták a nyomozás folyamán. Hatos ezenkívül a holttest elhelyezkedéséből azt következtetést vonta le, hogy valószínűleg „Telekit a lövés ülő helyzetben érte, s oda, ahol megtalálták, már holtan fektette az, aki agyonlőtte.”46 (8. kép.) Hatos ezután még összeköti az emigráció titkosíráskulcsának eltűnését Teleki László halálával, illetve azzal, hogy azt sugallja, a letartoztatott Thury Mihály ölte volna meg emiatt vagy „még egyéb, ma már nem nyomon követhető” összefüggések okán.47 Thury személyére később még visszatérünk, de azt már itt jelezzük, hogy Hatos e feltevését, illetve konteóját semmivel nem tudja alátámasztani, nem is hivatkozik semmilyen, ezt bizonyító forrásra. Pontosabban egyet hoz csak: Thaisz rendőrfőnök Thury elfogásáról és szabadon bocsátásáról szóló, hivatalos, Mailáth György tárnokmesterhez intézett levelét (amelyből szinte semmi nem derül ki),48 majd közli, hogy a Thury-ügy vizsgálati iratait nem sikerült megtalálnia. Hatos Géza ezen írását még nem sokan olvashatták, a következő A „Különc” halála című cikke azonban a nagyon is olvasott történelmi ismeretterjesztő folyóiratban, a Históriá ban jelent meg 1981-ben. 49 Hatos e publikációjában a korábbinál is több kérdést vetett fel, melyben hivatko-45 Lásd BFL IV. 1327. b. Pest város városkapitányi iratai. 46 Hatos G.: Teleki László halálának i. m. 52. 47 Uo. 53–54. 48 Lásd a 87. jegyzetet. 49 Hatos Géza: A „Különc” halála. In: História 3. (1981) 1. sz. 6–8.
