Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Veszprémy László: A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal? - Mit írnak a vesztesek?
A POZSONYI CSATA – AZ ELHALLGATOTT DIADAL? 11 arra, hogy a németek egy döntő hadjáratra készültek, éppen az elesettek személyéből lehet következtetni. Nem kevésbé fogas kérdése a történetnek az, hogy valójában hol is zajlott le. Könnyű rávágni a feleletet, a mai Pozsonynál, de hát a korabeli szövegek – a Salzburgi évkönyv kivételével – hallgatnak a helyszínről. A legnagyobb bonyodalmakat a csata utóéletében éppen ez a körülmény idézte elő. Ennek a korabeli forrásnak, a Salzburgi évkönyv nek egyébként az Aventinus által is használt kézirata csak 1921-ben bukkant fel, és ekkor adták ki.10 Akkorra, amikor a modern országtörténetek és kéziköny vek már mind megjelentek, ráadásul Magyarországon Trianon árnyékában minden fontosabb volt a 907. évi ütközet lokalizálásánál, és így a felfedezés jószerével észrevétlen maradt. Mégis meglepő módon Hóman Bálint klasszikus történeti összefoglalójában a felfedezésről nem vesz tudomást, s talán egyedüliként Enns várához helyezi a csatát: „Luitpold őrgróf [...] a bajor grófokkal és püspökökkel hadba szállt a magyarok ellen. A döntő csatát a magyar becsapások ellen épített Ennsburg vára alatt, 907. július 5-én vívták meg.”11 A problémát csak tovább bonyolította, hogy Pozsony nevének Breza lauspurc formában – szó szerint Braszláv vára – ez az első előfordulása az írott forrásokban, azaz a Salzburgi évkönyv ben, s ez a névalak a mai Po zsonnyal egyértelműen kapcsolatba hozhatóan legközelebb a 11. század közepén bukkan fel. Mindmáig fejtörést okoz, hogy ha a névadó Braszláv szláv vezér vára Zalavárott volt, miként kapta a város ezt az elnevezést? Maga a német humanista mindenesetre meg volt győződve a mai Pozsony nyal való azonosságról, s az 1921-ben felbukkant forrás nagyban helyreállította korábban már némileg megingott szavahihetőségét. Érdekes, hogy a nagyközönséget a helyszín problémája nem érintette meg,12 annál in kább a magyar régészeket, mivel az 1950-es évektől megindult zalavári ásatások és az onnan előkerült páratlan leletanyag hatására többen in-10 Ernst Klebel: Eine neuaufgefundene Salzburger Geschichtsquelle. Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 61. (1921) 33–54., kiadása Monumenta Germaniae Historica SS, 30/2: 727–744. 11 Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. I–IV. Bp. 1935. I. 121. 12 A Wikipédia-oldalak mind kitérnek a csata helyszínének problémájára, de változó részletességgel. Pozsony nevének az eredetére lásd legutóbb Buják Gábor: Brezalauspurc, Preslava civitas, Preslawaspurch. Pozsony német elnevezésének eredete. In: Micae Mediaevales VI. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Fábián Laura, Uhrin Dorotya, Farkas Csaba, Ribi András. Bp. 2017. 35–47., itt 36–39.
