Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: Széchenyi haláláról – összeesküvés-elméleti megközelítésben - Összegzés: agytorna vagy hitvallás
SZÉCHENYI HALÁLÁRÓL – ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSBEN 103 irodalom, ezen belül is inkább az ún. tényirodalom alkotásai. Nem véletlen, hogy a mai népszerű irodalom és film olyan nagy előszeretettel dolgoz fel különböző összeesküvés-témákat.”56 Végül a „Széchenyi-konteó”-t elhelyezhetjük abban a szellemi környezetben, amely napjainkban a „legnagyobb magyar” alakját a társadalmi közgondolkodásban körbeöleli. Ma alapvetően két Széchenyi-kép él honfitársaink gondolatvilágában. Az egyik a mitikus Széchenyi, a tévedhetetlen hérosz, aki mindent tudott és mindent előre tudott, és akit úgy kell követni, ahogy a hívők követi a szenteket. Nem kétséges, hogy a modern szent kultuszának nagyon pozitív szerepe is lehet egyes közösségek életében és működésében. A másik kép a történelmi Széchenyi alakja – egy hús-vér emberé, aki az életnek – kedvenc költőjével, Berzsenyi Dániellel szólva – „megcsókolgatta rózsáját, megizzadta vaspályáját”,57 és aki rá adásul beteg is volt ugyan, ám betegségében is nagyszerű teljesítményre volt képes. Sokszor bizonyult gyarlónak, időnként hibázott, ezek miatt gyakran – nemegyszer túlságosan is – ostorozta önmagát, ám egyben kivételes zseni is volt, a magyar polgári átalakulás első programadó egyénisége. Aligha vitatható, hogy egy ilyen történelmi alak sorsa is a legpozitívabb erkölcsi élményt keltheti abban, aki közelebbről megismeri. A „szent” azonban hosszú múltra támaszkodó, részletesen kimunkált, nagyon erős fogalmi eszköz.58 Aki ebben a keretben gondol egy történelmi szereplőre, nincs mindig tudatában annak az önkéntelen átértelmezési folyamatnak, ahogyan a forrásokból megismerhető adatokat számára fölülírja a hitélmény nagyszerűsége. Nem érzékeli, hogy már olyan új valóságban gondolkodik, amely képes figyelmen kívül hagyni a tudomány által igazolt tényeket. Mivel Széchenyit a nemzetvallás modern szentjének tekinti, így iránta érzett tisztelete és erkölcsi elköteleződése kizárja az orvosi vélemények érdemi mérlegelését is – márpedig a „szent” a maga klasszikus fogalma szerint nem lehet „bolond”, vagy akárcsak pszichiátriai beteg. Ráadásul a szentek sosem lesznek öngyilkosok. E ponton már jól fölismerhető az általunk vizsgált összeesküvés-elmélet kapcsolódása a mitikus Széchenyi evangéliumához. Ha – különféle okokból, nem feltétlenül tudatos választás, hanem például gyermekkori érzelmi élmények spontán bevésődése stb. következtében – ez utóbbiban 56 Lakatos L.: Munkahipotézisek i. m. 224. 57 A költő Életfilozófia (1811) című verséből, lásd Berzsenyi Dániel összes versei., https:// mek.oszk.hu/00600/00614/html/vers05.htm#092, letöltés 2022. febr. 26. 58 Katolikus értelmezéséhez lásd Rudolf Otto: A szent. Az isteni eszmében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz. Bp. 2001. 259.
