C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.3. A nádorváltások Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején

A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562)

79

(Edelény,466

Pelsőc,

467

Csetnek

468

), vagy éppen szolgálati birtokán (Diós

győr469

) töltötte, szeptember hónap folyamán sem hagyta el azokat: szep

tember 3-án és 8-án Diósgyőrben,470

23-án Balog faluban,

471

27-én pedig Balogfalván472

– mindkettő Gömör megyében

473

–, október 4-én Pelső

cön,474

végül 9-én ismét Diósgyőrött

475

tartózkodott. A

felsorolt helyeken minden esetben mint nádor adta ki okleveleit; ez amellett, hogy október 9-én már biztosan tudnia kellett leváltásáról, a diósgyőri keltezések miatt is felettébb különös. Az ispánságot és vele együtt a várat Zsigmond ugyanis még 1402 elején visszavette Bebek Detrétől, és a megye élére Perényi Imrét nevezte ki,476

ám a jelek szerint – habár Borsod megye ispánságát valóban Perényi viselte477

–, a várat nem adta át neki a (volt) nádor. Ez pedig, már amennyiben nem a király beleegyezésével történt, kimerítette a királyi hatalom elleni lázadás fogalmát. Ráadásul a kettős nádori hivatalviselés nem ért véget, hanem a polgárháború kitörése után is folytatódott. Bebek Detre, leváltásával mit sem törődve, 1403. február 19-én Esztergomban, majd 28-án otthonában, Vámoson478

is nádorként szerepelt, miközben Garai Miklós a királlyal Csehországban tartózkodott.479

A

nádori jelenlét, összhangban mindezzel, a vízkereszti nyolcadról már „az ország jelenlegi zavara” (propter presens disturbium)

480

megokolással György-nap, majd onnan Mihály-nap nyolcadára481

halasztotta a pereket. 466 Márc. 8., ápr. 26., 30., máj. 8. (ZsO II. 1499., 1596., 1605., 1627. sz.), júl. 15. (Lelesz II. 69. sz.).

467 Máj. 29. (SzSzBoklt. 77.), júl. 26. (ZsO II. 1801. sz.).

468 Júl. 31. (ZsO II. 1831. sz.).

469 Febr. 5. (Lelesz II. 54. sz.).

470 Perényi oklt. 241. sz.; DL 8668.

471 DL 76020.

472 ZsO II. 1934. sz. – Bónis György és Mályusz Elemér szerint e keltezések nem a nádor, hanem Kóvári Pál ítélőmester útját jelzik, ám adataink fényében ezt a lehetőséget bízvást kizárhatjuk (Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 193.; Mályusz E.: Zsigmond uralma 51.).

473 Engel P.: Kamarahaszna 77. – Nem, mint Mályusz Elemér állította, Nógrád megyében (Mályusz E.: Zsigmond uralma 51.).

474 DL 96015.

475 DL 53174.

476 Engel P.: Királyi hatalom 22–23., 41.

477 Archontológia 1301–1457. I. 119.

478 ZsO II. 2278., 2290. sz.

479 Márc. 2.: Prága (ZsO II. 1479. sz.); máj. 13.: Feistritz (ZsO II. 2422. sz.).

480 ZsO II. 2261., 2269–2270. sz., DL 96017.

481 DL 96018., „propter presens disturbium”.