C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.3. A nádorváltások Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 74 kincstartói kinevezésével áll összefüggésben. Mindezek alapján az új kincstartó kinevezését ezzel ellentétes adat előkerüléséig 1392 novemberére tehetjük. Ilsvai Leusták tehát 1392. november 24-től biztosan a király után következő legfontosabb méltóság gazdája lett. A nádorságot, noha a nikápolyi ütközetben a törökök fogságába esett, még 1397. május 19-ig viselte, és a nádori jelenlét kiadványai az ő neve alatt keltek.424 Az új nádor, Bebek Detre neve két nap múlva, május 21-én szerepel először egy privilégium méltóságsorában,425 ám első nádori kiadványa hat nappal korábban, má jus 15-én kelt az Abaúj megyei Vadászon.426 Kérdés, hogy elfogadható-e a több mint fél évvel későbbi váltásra az a magyarázat, amely szerint amíg volt rá remény, hogy a nádor gyorsan hazatér, nem vették el tőle a tisztséget. Vagy esetleg más, ettől eltérő okok játszottak közre ebben? Zsigmond király – a nikápolyi ütközet és következményei, a Lackfiak kőrösi kivégzése miatt427 – mintegy félévi távollét után a főkancellárral együtt428 érkezett meg 1397. április 1-jére Budára, ahol többszöri rövidebb esztergomi tartózkodást leszámítva mintegy két hónapig időzött.429 Az érsek, Kanizsai János azonban nem maradt itt, ha nem visszament Szlavóniába, nyilván a rendteremtést folytatandó, ugyanis április 26-án már a Somogy megyei (Balaton)Újlakon adott ki a király nevében vizsgálati parancsot a szlavón bánnak vagy vicebánjának címezve.430 Az uralkodónak ennek ellenére nem kellett nélkülöznie az előkelők társaságát, hiszen jó néhány adatunk van arról, hogy a tisztségviselők és a korszak fontos emberei közül többen tiszteletüket tették a királyi udvarban. Így április folyamán a már említett János főkancellár431 mellett Bu dán találjuk Alsáni János későbbi pohárnokmestert,432 Cillei Hermannt, aki megjárta a nikápolyi csatát is,433 továbbá Debrői Istvánt, a következő 424 Archontológia 1301–1457. I. 5. 425 Uo. 426 DL 89609–89610. (ZsO I. 4758. sz., máj. 8. utáni kelettel, az eredeti, hiányos oklevél közelkorú másolata alapján teljes biztonsággal megállapítható a dátuma). 427 Az eseményekre lásd Mályusz E.: Zsigmond uralma 37–38. 428 Kanizsai útját a nagypecsét által követhetjük: márc. 29.: Konyár (ZsO I. 4681. sz.), ápr. 1.: Buda (uo. 4686. sz.), ápr. 15.: Esztergom (Lelesz, Stat. 64. sz.). 429 Itineraria 1382–1438. 73. 430 DL 103395. 431 Az előbbi adatokon túl: április 8-án adományul kapják a Vas megyei Léka várat (DL 87648.). – Máj. 2-án már Esztergomban volt (ZsO I. 4741–2. sz., nagypecséttel). 432 6-án: ZsO I. 4698. sz., Archontológia 1301–1457. II. 11. 433 Mályusz E.: Zsigmond uralma 37.; 9-én: ZsO I. 4701. sz.
