C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.1. Historiográfiai bevezetés - 1.1.1. Egy kis módszertan
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 30 mával fogják meghozni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy rövid időn – valószínűleg egy éven – belül újabb országgyűlés összehívását tervezték, és a jelek szerint a városok követei is biztosak lehettek benne, hogy ez így fog történni. A kérdés eldöntése ugyanis lehetett annyira fontos a két városnak, hogy nem kívántak arra éveket várni. Márpedig ha elfogadnánk a szakirodalom álláspontját, amely szerint legközelebb 1402 szeptemberében tartottak országgyűlést, akkor a vita eldöntésére leghamarabb öt évvel később került volna sor. Végül az utolsó, a szakirodalom által jól ismert60 adataim, amelyekből teljesen egyértelműen kiderül, hogy ország gyűlés zajlik, a hónap végéről származnak: október 26-án a Kaplaiaktól vette el a király az országgyűlés határozata értelmében61 birtokaik zö mét,62 míg 31-én éppen ez alól adott felmentést Stibor erdélyi vajdának. 63 Összegezve a fentieket, a Temesváron megjelentek névsora már önmagában is elegendő lenne annak feltételezésére, hogy ott országgyűlést tartottak. Ezen adatainkat jól egészíti ki az októberből megismert három oklevél szövege, ami kétségtelenné teszi, hogy „feltételezésünk” helyes volt. Sajnos azonban – mint majd látni fogjuk – nincsen mindig ilyen szerencsénk, hiszen vagy az egyik, vagy a másik forráscsoport általában nem áll rendelkezésünkre, és így azok hiányában kell eldönteni egy-egy nádorváltás esetében, hogy az hol történt. A korábban idézett 1338. évi főpapi panaszlevél fényében (azaz, hogy a király eltiltotta az országgyűléseket) korántsem tűnik lehetetlennek az, hogy Lajos király trónra lépésével csupán helyreállt a régi rend: ahogyan Károly uralkodása első felében,64 úgy 1342-től is rendszeresen tartottak 60 Vö. Mályusz E.: Zsigmond uralma 38. 61 Vö. a 49. cikkely szövegével (DRH 1301–1457. 168.). 62 Temes 277. (ZsO I. 5037. sz.): „quod cum universi barones ac potiores regni nostri nobiles et proceres in congregatione generali hic in Temeswar pro tuitione et defensione confiniorum regni nostri celebrata”. 63 Wenzel G.: Stibor 94. (ZsO I. 5044. sz.): „universos prelatos et viros ecclesiasticos, ac barones nostros, nec non de quibusvis comitatibus regni nostri singulos quatuor probos et nobiles viros plena potestate ceterorum consociorum ipsorum ad omnia ordinanda fungentes ad presens festum Sancti Michaelis pro congregatione et consilio generali facientes huc in Themeswar convenire fecissemus ipsique ad locum et terminum predictos pariter convenissent”. (Ez utóbbi oklevél esetében feltűnő, hogy Wenzel Gusztáv – elvben – még a Mednyánszky család levéltárában meglévő eredeti alapján adta ki az oklevelet, manapság viszont ez az egyetlen oklevél, ami nincsen meg. Mindezt tetézi, hogy szövege gyakorlatilag megegyezik a december 8-i, Stibor vajdát összes birtokában megerősítő privilégium vonatkozó részével (Wenzel G.: Stibor 96. [ZsO I. 5102. sz.].) – A további, erre a cikkelyre hivatkozó később kelt okleveleket lásd a ZsO-ban. 64 Vö. Spekner E.: A királyi székhely 69–109.