C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.2. A forrás - 3.2.1. A nádori cikkelyek ismert változatainak szöveghagyománya
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 280 jel Adatbank adatbázis leírása szerint horgony körben, felette csillaggal, itáliai vízjel 1548-ból. Noha a „horgony-vízjel” az egyik legelterjedtebb, évtizedeken át némi változtatással használt vízjel volt a 16. században, különösen annak a közepén,127 magam e papír legkorábbi magyarországi előfordulását egy 1524-es missilis anyagaként ismerem.128 Fontos párhu zamként megjegyezhető, hogy az 1552. évi országgyűlés dekrétumának egykorú, Lőcse város számára készült másolatán is ez a vízjel található.129 Mint látható, a korábbi kutatók által azonosított négy kéz váltása nem függ össze a vízjelek elhelyezkedésével, sőt, éppen ellenkezőleg, megerősíti állításukat: a majdnem minden negyedik oldalon szereplő vízjel azt bizonyítja, hogy a négy kéz ugyanazon helyről származó papírra, egy helyen, folytatólagosan másolta le a kötet tartalmát. A kódexben szereplő vízjelek alapján tehát egyértelmű, hogy a kötet nem keletkezhetett az 1540-es évek előtt, sőt a szövegek bemásolására – összhangban a többi kódex szövegével – legvalószínűbben az 1550-es évek elején került sor. (Erre utalhat az is, hogy 1564-ben több kiegészítést írtak valószínűleg a Gregoriánczi-kódex alapján a margóra, amelyet az alább számba vett „müncheni-kódex” beillesztett a lemásolt Kollár-kódex szövegébe.130 ) A kódexben a nádori cikkelyek Articuli de Palatino Regni pronunciati címmel szerepelnek és Mátyás király 1486. évi törvénye nyomtatott kiadásának előszava után következnek, az Articuli után pedig 11 jogi glossza, majd II. Ulászló király 1492. évi törvénykönyve került bemásolásra.131 (3) „müncheni-kódex” (CJH I. kötetben nem szerepel; München, Baye rische Staatsbibliothek, Clm. 13192.) A kódexet Csontosi János ismertette 1882-ben, de a modern magyar kutatás számára Kertész Balázs fedezte fel. A kódexről szóló tanulmányában meggyőzően bizonyította, hogy szövegét 1564-ben másolták a Kollár-kódexről, de keletkezési helye ismeretlen.132 Ennek megfelelően a nádori cik -127 Pelbárt J.: Vízjeltitok 31. 128 DL 82647. 129 Štátny archív v Levoči, XXI. Nr. 81. fol. 73r–80r. (Mikó Gábor szíves közlése, a kódex leírását lásd Mikó G.: Lőcsei kódex). 130 Vö. Kertész B.: Müncheni kódex 32–39. 131 Uo. 44. 132 Uo. 40.
