C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.2. A forrás - 3.2.1. A nádori cikkelyek ismert változatainak szöveghagyománya
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 278 eredeti textust (7–10.; 470–478).”116 A minket foglalkoztató nádori cikkelyek a kódex 245–248. oldalán találhatóak,117 ezt a részt (46–275) – mint Kertész Balázs megállapította – a harmadik kéz másolta le.118 Az egyes kezek közötti viszonyt a következőképpen rekonstruálta: „a harmadik kéz a dekrétumoknak az első kéz által elkezdett másolását folytatta, a kézváltás szöveg közben történt. Ugyanez mondható el a harmadik és a negyedik viszonyáról is. A három scriptor minden bizonnyal egy helyen dolgozott, egymást váltották másolás közben.”119 A kódex törzsszövegének általa megállapított keletkezése mellett – Jánosi Monika érvein túl120 – az alábbi okokat hozta még fel. Mint írta, a scriptorok munkájának „datálása szempontjából nagy súllyal esik latba az a tény, hogy a krónika korábbi, az első kéz által leírt részének utolsó mondata az 1514. évi parasztháborúra vonatkozik, a törvénygyűjteményben pedig a legkésőbbi dekrétum az 1514. évi, amely a parasztháború után, október 18-a és november 19-e között tartott országgyűlés végzeményeit tartalmazza. A II. Lajos-kori törvényhozás már nem hagyott nyomot a törvénygyűjteményben. Az is sokatmondó, hogy a krónika korábbi része II. Ulászló megkoronázásáról még említést tesz (7.), de az 1516. március 13-án Budán bekövetkezett haláláról már nem; Ulászló haláláról csak a krónikát folytató második kéz tájékoztat.” Ezek alapján Kertész valószínűnek tartja, hogy „a kódex eredeti szövegállományának másolása legkorábban 1514 végén, november 19-e után kezdődött és II. Ulászló halála előtt befejeződött”.121 Az előbb ismertetett rekonstrukciók egyike sem vette azonban figyelembe a kódexben szereplő vízjeleket. A 480 oldalas – a MOL kezelője általi számozás szerint – kódexben három vízjellel122 találkozni (lásd a 20. táblázatot). 116 Uo. 319. 117 Kertész B.: Müncheni kódex 44. 118 Kertész B.: Kollár-féle kódex 316. 119 Uo. 319. 120 Vö. Jánosi M.: Szent István törvényei 232–233. 37. jegyzet a–c pontok. 121 Kertész B.: Kollár-féle kódex 419. 122 A vízjelek azonosításában Pelbárt Jenő filigranológus volt segítségemre.
