C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.2. A forrás - 3.2.1. A nádori cikkelyek ismert változatainak szöveghagyománya
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 275 állt a neve ellenjegyzőként.92 További megfigyelések is ezt a feltevést erő sítik: mindamellett, hogy felettébb különös lenne, ha az Ilosvay birtokában lévő kötetbe az alkancellár saját kezűleg másolt volna be egy törvényt, és az időrend sem támogatja ezt. Oláh Miklós zágrábi püspök, mint a Ferdinánd király által kinevezett alkancellár, ideje nagy részét uralkodója mellett töltötte.93 Ráadásul az 1548. október 18-ra összehívott országgyű lés november 22-i dátummal kiadott94 határozatainak leírására, amelyet mint zágrábi püspök szignált, aligha jutott volna ideje, hiszen a király 1548. november 28-án kinevezte egri püspöknek.95 A fentiekből egyenesen következik, hogy Oláh Miklós nevét kihúzhatjuk a kódex másolói közül. Oláh Miklós 1539 nyarán tért vissza Magyarországra, ahol előbb Ferdinánd király titkáraként tevékenykedett, majd 1542 márciusa végén – ismét96 – elnyerte az egri nagypréposti címet. 97 Alig egy év múlva, Erdődi Simon zágrábi püspök 1543. június 2-án bekövetkezett halála98 után a ki rály kinevezte a püspökség élére, illetve augusztus 1-jén megtette alkancellárjává.99 A történetünkbe – a jelek szerint – itt kapcsolódik be Ilosvay István. Az Oláh kinevezésével megüresedett egri nagyprépostságot Ilosvay kapta meg, aki a káptalantól elnyerte a vikáriusi címet is (a püspökség Frangepán Ferenc 1543. január 22-e utáni halála miatt egészen Oláh 1548. évi kinevezéséig üresedésben volt100 ). Hogy meddig viselte Ilosvay a prépostságát, kérdéses, mivel ennek egyik emléke éppen az általa másolt a nevet a szöveg alatt, jobboldalt szerepeltetve. Oláh Miklós „aláírásával” már az 1546. évi dekrétum egy korabeli, Lőcse város számára készült másolatában is találkozhatunk. Vö. Mikó G.: Középkori törvényeink 78., további példákat lásd 106. 92 Vö. még Ferdinánd királynak az országgyűlésekhez szóló leirataival (MOE II. 585., 611., 681.). 93 Baranyai B.: Vizsgálódások 67–68. – Oláh Miklós levelezésének kritikai kiadását és ezzel együtt itineráriumát Szilágyi Emőke Rita készíti, adatai szerint 1548. márc. 19-én és 25-én Augsburgban, aug. 1. és szept. 23. között, illetve okt. 1-jén Bécsben volt, nov. 30. és dec. 13. között pedig Pozsonyban tartózkodott. Az időpontok nagyrészt megtalálhatók: ETE V. 20., 24., 50., 63., 65., 80., 85. 94 CJH II. 252–253. 95 Sugár I.: Egri püspökök 246. 96 1526. aug. 24-én már elnyerte Mária királynétól (C. Tóth N.: Egri káptalan 50.), majd Ferdinánd király 1527. nov. 15-én szintén kinevezte (DF 277842.). A javadalmat akkor azonban nem tudta elfoglalni és helyette megkapta a fehérvári őrkanonokságot (Fazekas I.: Oláh Miklós 38.). 97 Sugár I.: Egri püspökök 245.; Fazekas I.: Oláh Miklós 42. 98 Egyházi arch. 1440–1526. 132. 99 Fazekas I.: Oláh Miklós 42. 100 Sugár I.: Egri püspökök 239.
