C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.2. A forrás - 3.2.1. A nádori cikkelyek ismert változatainak szöveghagyománya
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 273 közé teszi.78 Ám, mint azt Ladányi Erzsébet – aki részletesen megvizsgál ta a kódex szövegállományát – bebizonyította, az elnevezés helytelen, habár változtatni ma már nem lehet rajta. A szerző összesen négy „fő” kéz és több más ismeretlen, azonosítatlan kéz munkáját írta le, az Ilosvay által másolt részek az egész kötetnek kevesebb mint a harmadát jelentik.79 A minket érdeklő nádori cikkelyek azonban – Ladányi Erzsébet szerint – még az ő keze által írt részhez tartoznak, s biztosan 1544-ben másolta le Ilosvai.80 (Megjegyzendő, hogy a kódexet ismerte, használta és folytatta bele a törvények másolását Oláh Miklós, a saját beírása szerint 1548-ban.)81 A nádori cikkelyek Szilágyi Mihály 1458. évi és Mátyás király 1486. évi törvényei között kaptak helyet Articuli de officio palatinatus tunc pronun ciati, quando spectabilis et magnificus Emericus de Zapolya comes perpetuus Scepusiensis per serenissimum principem dominum Mathiam regem ex consensu regnicolarum fuit electus in palatinum82 címmel. A kódex83 őrzi, amint arról kézbevétele útján történt megvizsgálása után jómagam is meggyőződtem, a nádori cikkelyek első biztosan datálható szövegtanúját, az Ilosvay István egri (nagy)prépost és vikárius által 1544-ben készített másolatot.84 A kötetben 1002 és 1567 közötti törvények több kéz által írt másolatai szerepelnek. A kódex középkori anyagát – mint láttuk – Ladányi Erzsébet dolgozta fel több tanulmányában, megállapításai szerint Ilosvay a kötetnek csupán a harmadát másolta, a többi pedig még legalább három kéz munkája.85 Az általa írtakat két dologban tudom kiegészíteni: az egyik, hogy a kódexet – a „tartalomjegyzék” készítőjével együtt – legalább tíz kéz másolta. A másik, hogy a kötet papírlapjain két vízjel váltakozik. Az egyik Kaufbeuren város címerét (azaz a papírmalom vízjelét) ábrázolja, amelyet 1534-től ismerünk.86 A másik vízjel, amely egy körben függő kerek tálcájú kétkarú mérleget mutat és a kör felső részén mintegy a mérleg függesztőjeként csillagot ábrázol, 1506-tól Ravennában 78 Kovachich J. M.: Notitiae 346–347., Párniczky M.–Bátyka J.: Corpus Juris 42. 79 Ladányi E.: 1405. évi törvényeink 275. – Vö. Ladányi E.: Ilosvay kódex 169–179. 80 Ladányi E.: 1405. évi törvényeink 269., 271. 81 Uo. 270. 82 DF 283251., 463. dia. – Vö. Ladányi E.: 1405. évi törvényeink 271. 8. jegyzet. (Az eredetiben semmilyen, így az 1485-ös évszám sem szerepel! Hasonlóképpen 1485-ös évszámot hoz Illés J.: Ünnepi beszéd 19.) 83 A kódex kötésére lásd Rozsondai M.: Ilosvai István egyik könyve 159–164. 84 OSZK Kt., Fol. Lat. 4023. fol. 174a (régi számozás szerint: 138a): „Per manus Stephani de Ilosva, prepositi ac vicarii ecclesie Agriensis, anno Domini 1544.” 85 Ladányi E.: Ilosvay kódex 174.; Uő: 1405. évi törvényeink 270. 86 A képét lásd Pelbárt J.: Vízjeltitok 31.
