C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.1. Historiográfiai áttekintés
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 260 kező megállapításokra jutott: „A nádori méltóság teljes kifejlődése Mátyás korában történik. Az 1485. évi nádori törvényczikkek már oly hatáskört jelöltek ki a nádor részére, a mely őt mindenben a király törvényes helyettesévé teszi.” Majd következik a cikkelyek felsorolása, s végül így folytatja: „Ezen nádori törvényczikkek némelyike, – mint az 5., 6., 9., 10. és 11. czikkek – a már amugy is fennállott régi szokásnak törvénybefoglalása, némelyike pedig, – mint az 1., 2., 3., és 4. czikk – csak a mohácsi vész után lép hatályba, s ezeknek törvényes érvényét csak az 1681. 1. t.-cz. helyezi kétségen kívül, a midőn azokat felujitja; de egyes czikkei, mint a 7., 8. és 12. czikk, soha sem voltak érvényben.”27 Mindehhez a kapcsolódó jegyzetben többek között a következőket írta: „A közjog szempontjából teljesen közömbös, hogy a nádori czikkek királyi végzeménybe foglaltattak-e, vagy sem, mert a szokás és ujabb törvényeknek azokra való hivatkozása törvényerejüvé tette azokat.”28 – Fontos itt megjegyeznem, hogy „az újabb törvé nyek” sem mindig magára a nádori cikkelyekre, hanem annak egy-egy kérdéskört tárgyaló pontjára hivatkoztak. Ugyanakkor, habár a későbbi törvények törvényerejűvé te(he)tték a nádori cikkelyek egyes pontjait, kérdéses, hogy ezzel visszamenőlegesen is legitimálták volna a cikkelyeket. (Egyszerűbben fogalmazva, Mátyás uralkodása alatt összeállítottnak tekinthető-e azért, mert később így hivatkoztak rá.) A kérdés ezek után egy időre nyugvópontra jutott, noha Rugonfalvi Kiss István a helytartótanácsról írt és 1908-ban megjelent monográfiájában érintette a témát, de vitatkozni nem akarván leszögezte, hogy „ismerem Fraknói értekezését a nádori czikkelyekből...; de egykorú és közel egykorú adatokkal összevetvén, azokat törvényeknek tartom és úgy is emlegetem”.29 Egy évvel később jelent meg Szabó Dezső munkája az 1516 utáni országgyűlésekről, amelyben többször is érintette a nádori cikkelyeket, minden esetben törvényeknek nevezve azokat: a „nádori törvény szerint (1485: II. t.-cz.) a nádor a kiskorú király gyámja”.30 Bátori István nádor helytartói kinevezése kapcsán ismét kitért a cikkelyekre: „Lajos ... távollétének idejére helytartójául a nádort nevezte ki. Ha az 1485: X. t.cz.-re való hivatkozással tette volna ezt, nem lenne benne semmi különös. De a kinevezési okmány világosan fejezi ki a rendelkező rész előtt, hogy a király személyes érdemeit szándékozik megjutalmazni; ez a fő, ezért nem 27 Ferdinandy G.: Közjog 428. 28 Uo. 429. 29 R. Kiss I.: Helytartótanács XIII. 1. jegyzet. 30 Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 2., lásd még 4. és 109.
