C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.1. Historiográfiai áttekintés
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 258 maius is intézkedett, és mint Fraknói megállapította, „lehetetlen, hogy egy ügy ugyanazon országgyűlésen kétféle elintézést nyert volna”.16 A nádori igazságszolgáltatásról szóló kilencedik cikkelyt viszont teljes mértékben elfogadta, mint ami a korábbi gyakorlattal teljes összhangban áll.17 A tizedik cikkely szerint az ország határain kívül tartózkodó királynak a nádor hivatalánál fogva a helytartója. Fraknói kimutatása szerint a nádor mindig külön királyi felhatalmazás alapján viselte a helytartói tisztet.18 A tizenegyedik cikkely szerint a nádor a kunok bírája, és ezért tőlük évi 3 000 aranyforint fizetést kap. Fraknói szerint a nádor legtöbbször valóban a kunok bírája volt, de jó néhány esetben előfordult, hogy valaki más töltötte be e tisztséget.19 (Fraknói Vilmos szemmel láthatóan nem tett különbséget a kunok bírája és ispánja cím között.) Végül az utolsó, a tizenkettedik cikkely szerint Dalmácia a nádor fennhatósága alatt áll, s bizonyos szigetek jövedelmét élvezi. „Köztudomású – írja Fraknói –, hogy 1486-ban ... Dalmáczia már egy század óta a velenczei köztársaságot uralta. Csak a raguzai köztársaság és Veglia sziget ismerték el a magyar korona fönhatóságát”, de egyik teljes „autonomiával” rendelkezett, a másik pedig a Frangepán grófok hatalma alá tartozott.20 Fraknói Vilmos – a fentebb részletesen kifejtett – érvei alapján elvetette a cikkelyek törvényi mivoltát.21 Az általa feltett kérdésre – ti. a cikkelyek nek „mi a természete?” –, végül így felelt: „az 1486. évi nádor választó országgyűlés előtt szerkesztett emlékirat”, amelynek célja az volt, hogy Beatrix királyné „az ország kormányzásából teljesen kizárassék”, s „melyeknek törvény erejére emeltetését valószínűleg éppen Beatrix hiusította meg”.22 Vagy, ahogy később Timon Ákoshoz írt nyílt levelében írta: „azon merész fölfogásom bizonyítására vállalkoztam, hogy a nádori méltóság hatáskörét megállapító 1485-ik évi czikkelyek, melyek 1584 óta a mai napig az országgyűlési végzemények összes kiadásaiban helyet foglalnak, a tör-16 Uo. 501–502. – Csak egyetérthetünk Fraknói Vilmos véleményével, vö. Mátyás király 1486. évi törvényének 27. cikkelyével (DRH 1458–1490. 282–283., CJH I. 428–429.). 17 Uo. 502. 18 Uo. 502–503. 19 Uo. 503. 20 Uo. 503–504. 21 Uo. 485–487. 22 Uo. 504.
