C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.3. I. Ferdinánd uralkodása idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 2.4. Részösszegzés
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 246 gadható: míg Magyarországon a középkorban ritkán tartózkodott az uralkodó – kivéve az előbb említett két királyt – külföldön (leginkább hadjárat idején), addig a birodalomban, mivel eleve több országból, tartományból állt össze, illetve Csehországban, amelynek uralkodói egyúttal más országok koronáját is viselték és udvarukat nem Prágában tartották, megszokott helyzetnek volt tekinthető a király távolléte. A különböző helyzetek pedig eltérő megoldásokat generáltak. Ugyanakkor – amint arra mások már felhívták a figyelmet562 – figyelmünket érdemes Angliára vetnünk. Így például III. Edvárd király bretagne-i távolléte alatt (1341) fiát, Edvárd trónörököst nevezte ki a „királyság gondnokává/helytartójává” (keeper of the realm), 1346-ban a franciaországi hadjárata idején a másik fiát, a gyer mek Lionel herceget.563 1394-ben, II. Richárd írországi tartózkodása idején a nagybátyja, Edmund yorki herceg viselte a keeper of the realm címet. 564 V. Henrik (1413–1422) franciaországi távollétei idején a testvére, János bedfordi herceg volt a „helytartó”, de a király magának tartotta fenn a legfontosabb döntéseket.565 IV. Edvárd király 1475-ben, amíg Franciaország ban tartózkodott, a fiát, Edvárd walesi herceget nevezte ki „helytartónak”.566 A kormányzás terhét azonban egyikőjük sem egyedül viselte, hanem a mellé rendelt, a tanács otthon maradt tagjaiból álló személyek intézték (ráadásul sok esetben még kiskorú volt a helytartó). Mint látható, a rendszer nagyon hasonlít a magyarhoz, az angol királyok is a hadjárataik idejére állítottak helytartót, akinek tanácstagok segítették munkáját. Különbség ugyanakkor, hogy Angliában mindig a királyi család egyik tagja viselte a tisztséget (erre Magyarországon objektív okok miatt is csak az Anjouk uralkodása alatt volt lehetőség, akik éltek is ezzel). A helytartói intézmény történetében a Jagelló-ház kihalása jelentős változással járt. Noha már Perényi Imre nádor kinevezéseikor feltűnik a király által a helytartó mellé rendelt tanács, ám 1509-ben még csak általánosságban utalt arra, hogy Perényinek a főpapokkal és bárókkal (cum dominis prelatis et baronibus) kell intézkednie, 1510-ben viszont már konkrétan megnevezte Bakóc Tamás esztergomi bíboros-érseket, a többiekről azonban ismét csak általánosságban (adhibito consilio ... cardinalis Strigoniensis ... ceterorumque dominorum prelatorum et baronum nostrorum domi interea temporis manentium) tett említést. Bátori István első 562 Vö. Pálosfalvi T.: Monarchia vagy rendi állam. 563 Ormrod, W. M.: Edward III. 251., 267. 564 Saul, N.: Richard II. 279. 565 Harriss, G.: Shaping the Nation 593. 566 Ross, Ch.: Edward IV. 222.
