C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején

A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA

212

túl csak az oklevelekből kikövetkeztethető, különös fontossággal bíró jogköre a valamilyen – általában a hűtlenség körébe tartozó – oknál fogva királyi kézre háramlott birtokok adományozásának lehetősége. Perényi Imre első helytartósága idejéből hét ilyen esetet őriztek meg számunkra az oklevelek:

(1) 1509. május 18-án parancsot adott a leleszi konventnek, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében embere iktassa Csetneki Bernát részére Vajai Adfi Péter meg fiai, Zsigmond és Péter birtokait, mivel azok kezet emeltek az atyafiságukba tartozó Adfi Miklósra, s kiontották vérét, amiért is birtokrészeik a királyra, következésképpen reá mint helytartójára háramlottak, azokat pedig ő másik adománylevelével neki adta.370

(2) 1509. július 3-án Kubinyi László deák budai udvarbírónak, meg Kazai Gyula Ferencnek és Bálintnak adományozta Pásztói Gábor és György Heves megyei, András deák pásztói iskolás megölése miatt királyi kézre szállott birtokait.371

(3) 1509. július 16-án meghagyta az aradi káptalannak, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében embere iktassa Gyarmati Balassa Ferenc részére Erdőhegyi Boldizsár Zaránd megyei birtokait, amelyeket ő másik levelével neki adományozott, mivel Boldizsár atyafiát, Lászlót halálosan megsebesítette, és így birtokai a koronára szálltak.372

(4) 1509. augusztus 24-én a sajóládi pálosok kérésére átírta Mihály jászói várnagy végrendeletét, és királytól kapott hatalmánál fogva megerősítette azt részükre privilégiális formában is.373

(5) 1509. szeptember 21-én ítélőmesterének, Ellyevölgyi Jánosnak, és általa Matucsinai Ferencnek és Györgynek adományozta Kusalyi Jakcs János fia, András birtokait, mivel atyafiát, Jakcs Lászlót megverte és megsebesítette.374

(6) 1510. február 10-én a szlavóniai Kőrös városában működő sarkantyús- és lakatoscéh kérésére megerősítette szabályzatukat a király nevében és hozzájárulásával.375

370 C. Tóth N.: Perényi helytartóságai 160.

371 Uo. 161.

372 Uo. 162.

373 Uo. 163.

374 Uo. 164.

375 „...quod prefato serenissimo principe domino Wladislao rege, domino nostro gratiosissimo extra istud inclitum regnum suum Hungarie in altero regno maiestatis sue, scilicet in Bohemia existente feliciter nobis quoque ex gratiosa annuentia sui celsitudinis in persona eiusdem maiestatis sue presidentibus” (uo. 165.).