C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 208 28-án, Budán kelt levelében. Ebben közölte Battyányi Boldizsár jajcai bánnal, hogy Jajca várának megsegítésére gyalogosokat és élelmet küldött, valamint írt Corvin János hercegnek és dalmát-horvát-szlavón bánnak, továbbá a többi környezetében lévő úrnak, hogy az élelem és a gyalogosok elvitelére az összes hadinépükkel legyenek ott, és velük Ljevac (Bosznia) várat339 és mezővárost építsék újjá. Buzdítja és egyúttal a király nevében (auctoritate regia) felszólítja őt is, hogy levele kézhezvétele után, miként a felséges úrral megegyezett (prout dominatio vestra cum regia maiestate ordinationem habet), Jajca várába vonuljon és azt vegye át, a mondott gyalogosokat és élelmet pedig helyezze el ott, mivel szükség van rájuk a vár újjáépítéséhez.340 A másik egy hónappal későbbi: március 31-én Geréb Péter levelet írt az esztergomi káptalannak, amelyben figyelmeztette őket, hogy a király korábbi parancsa továbbra is érvényes, sőt, most az uralkodó nevében ő is (in persona sue maiestatis) meghagyja nekik, hogy csapatukat tüstént küldjék az abban kijelölt helyre.341 A fentiekből az következik, hogy Geréb Péter a királyt a rövid, 32 napos határidővel a királyi jelenlét elé történt idézések nyomán meginduló perekben és a török elleni védelem szervezésében helyettesítette: azaz egyfelől az igazságszolgáltatási, másfelől pedig a katonai ügyekben intézkedett.342 Mindez teljes összhangban áll azzal, hogy a király csak pár hó napra, éppen a vízkereszti nyolcad idejére hagyta el az országot.343 Ös z szességében tehát Geréb Péter helytartósága alig három hónapon át, 1501. december végétől következő év április elejéig tartott.344 339 Vö. Archontológia 1301–1457. I. 362. 340 Alsószlavónia 257. 341 DF 238901. – Az ekkori eseményekre lásd C. Tóth N.: Tolnai ogy. 1471–1472., továbbá Tamás esztergomi vikárius 1502-ben kelt leveleit (Királyné Belcsák E.: Tommaso Amadei levelei 157–159.). 342 Természetesen elképzelhető, hogy más területeken is intézkedett Geréb Péter, ám azokra nem maradtak fenn források, de hogy lehettek ilyenek, arra vö. Perényi Imre 1509. évi helytartói kinevezésében szereplő „cum ea plena auctoritate, cum qua alios nostros palatinos suos antecessores in simili nostra absentia reliquerimus” (C. Tóth N.: Perényi helytartóságai 168.) kitétellel. 343 Ezt alátámasztja Ulászló király 1501. dec. 15-i, Corvin János bánhoz szóló parancslevele is, amely szerint távolléte ellenére Szlavón bánságában a soron következő vízkereszti nyolcadot mindenféle halasztás nélkül tartsák meg (DF 268160., „Commissio propria domini regis”, alul: „S Thurzo”, kiadását lásd Kukuljević, J.: Iura regni 251., dec. 17-i kelettel; vö. C. Tóth N.: Tolnai ogy. 1469., a kérdéses adatot akkor még másképpen értelmeztem). 344 Vö. a király külföldi távollétével (1501. dec. 28. – 1502. ápr. 16.).
