C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.2. A király helyettesítése a kezdetektől 1490-ig - 2.2.3. Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 191 ban, amikor a nádor és a tárnokmester is meghalt.191 A különböző szerzők által összeállított névsorokhoz hozzáadhatunk még egy nevet, Özdögei (Tornai) Besenyő Pálét, aki 1432-ben szerepel a vikáriusok között.192 Jól lehet a helynökök kinevező oklevele egyelőre nem ismert, de az uralkodó Sienából193 Abaúj megyének címzett – az előbb idézett – parancslevele alapján hatáskörüket könnyedén rekonstruálhatjuk. E szerint Zsigmond király itáliai tartózkodása idejére felhatalmazta az előbb felsorolt helyetteseit, hogy (1) minden ügyben intézkedjenek, kivéve a királyi tisztségek és hivatalok adományozását és elvételét, valamint azokban bárminemű változtatás eszközlését; mindemellett meghagyta nekik, hogy (2) a pénzverésre, (3) az igazságszolgáltatásra és (4) az ország határainak védelmére gondjuk legyen,194 mindezen feladatokból adódó költségeik fedezésére pedig megengedte nekik a királyi jövedelmek felhasználását.195 A jelenlegi – mivel e négy év történéseit eddig senki sem dolgozta fel részletesen –, meglehetősen hiányos ismereteink ellenére egy dolgot biztosan kijelenthetünk: a Zsigmond által kinevezett vikáriusok birtokot vagy egyházi javadalmat a négy év alatt egyetlenegyszer sem adományoztak, és királyi tisztségviselőket sem neveztek ki vagy tettek le. Ők is, akár mint korábbi társaik, okleveleik döntő többségét196 a király nevében a nagypecsét alatt 191 Archontológia 1301–1457. II. 81., 34. 192 1432. szept. 13. Siena. Zsigmond levele Abaúj megyéhez, ebben a vikáriusok névsora a következő: Pálóci György esztergomi érsek, Rozgonyi Péter egri püspök, Garai Miklós nádor, Pálóci Mátyus országbíró, Berzevici Péter tárnokmester, Rozgonyi János kincstartó és Besenyő Pál volt szlavón bán (DF 271339.). 193 Zsigmond király ottani kényszerű időzésére lásd E. Kovács P.: Siena. 194 „...vices nostras et omnem nostram presentatem fidelibus nostris ... [itt következnek a nevek – megjegyzés: C. T. N.] in omnibus et per omnia, hoc tamen excepto specificato, quod nec honores et officiolatus regales conferre, nec abhabentibus auferre, nec etiam in eisdem aliquem mutationem facere possint, dedisse et commisisse et eisdem prelatis et baronibus tam occasione cussionum monete, tam iudicii per eos faciendi, quam etiam occasione custodie et conservationis confiniorum regni nostri [a szövegben ez után kihúz va: dispositionem ipsam defectum aliquem non habeat, omnes et singulos nostros reg ales proventus] fieri debende, omnem dispositionem nos fecisse” (DF 271339.). 195 „...ex hacque causa, ut tam sibimet, quam pro dispositione confiniorum regni nostri dispositionem ipsam defectum aliquem non habeat, omnes et singulos nostros regales proventus, tam hos videlicet de quibus huiusmodi dispositionem nosmet faciebamus, quam etiam hos, qui pro mensa nostra et conservatione status curie nostre reservabantur, plene et sine dimunitione tradidius et assignavimus” (uo.), az oklevél pénzverésre vonatkozó intézkedéseire lásd Draskóczy I.: Kamarai jövedelem 157. 196 Természetesen találni olyanokat is, amelyeket a vikáriusok adtak ki saját nevük és pecsétjük alatt, erre lásd néhány példát Gábor Gy.: A kormányzói méltóság 35–36.
