C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.2. A király helyettesítése a kezdetektől 1490-ig - 2.2.3. Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 184 szombati polgárok érdekében.133 1415. augusztus 16-án Székesfehérvárról írt levelet egy osztrák bárónak Vereskői Volfurt ellenében zajló ügyében.134 Rá két hétre, szeptember 3-án Esztergomban, 135 illetve november 17-én136 kibocsátott parancsleveleiben pedig a konstanzi zsinat határoza tának végrehajtására adott utasítást. 1416-ból és 1417 nagy részéből, lévén Konstanzban, érthető ezek hiánya, de 1417. novemberi137 hazatérésé től 1418. május végi138 haláláig egyetlen ilyen jellegű oklevele sem ismert. Nem jobb a helyzet akkor sem, ha Garai Miklós nádor királyi vikáriusként kibocsátott okleveleit vesszük számba. A számolásunk csupán egyetlen oklevélig jut: Garai 1414. november 16-án, Siklós várból írt levelet Zsigmond királynak, amelyben értesítette, hogy parancsára a Pekriek ügyében elvégezte a tanúvallatást, s közli annak eredményét.139 A levelet azonban aligha a nádor küldte személyesen, hiszen Garai november 8-án Aachenben,140 19-én pedig Kölnben tartózkodott. 141 Tehát mindezek alap ján kijelenthető, hogy a vikáriusokat hiába keressük az 1417 utáni oklevelek kibocsátói mögött. A másik lehetőség, hogy 1417 nyarától Borbála királyné – akinek tevékenységéről eddig még nem esett szó – vállalt tevékeny részt az országos ügyek intézésében. Borbála királynét az oklevelek értelemszerűen nem nevezték vikáriusnak, de ez még nem zárja ki, hogy ne vett volna részt a kormányzatban. A kérdés valójában az, hogy kimutatható-e tevékenysége, illetve ha igen, mekkora szerepet vállalt Zsigmond vizsgált távolléte alatt az ország irányításában. A királynénak az ekkori kormányzati munkában való részvételéről meglehetősen megoszlanak a vélemények: vannak szerzők (Szilágyi Loránd és Mályusz Elemér), akik nem foglalkoztak a problémával. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik szerint részleges szerepe volt a király feleségének: Bónis György szerint a királyné 1414. január elejéig,142 133 ZsO IV. 2201. sz. 134 ZsO V. 945. sz. 135 ZsO V. 1006. sz. 136 ZsO V. 1245. sz. 137 1417. nov. 22-én már itthon volt (ZsO VI. 1144. sz.). 138 1418. máj. 30-án hunyt el (ZsO VI. 1968. sz.). 139 ZsO IV. 2700. sz. (DL 100395., az oklevél pecsételési záradéka – habár pecsételés nyoma nem látszik – „presentes litteras pendenti sigillo nostro fecimus consignari”). – Ugyanezen a napon Visegrádon is kelt perhalasztólevél a nádor nevében (DL 92455.), amelyen kis méretű pecsét nyoma látható. 140 Archontológia 1301–1457. I. 492. 141 ZsO IV. 2712. sz., reláció. 142 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 144.
