C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.1. Historiográfiai áttekintés
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 165 azonos címmel: A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban Holub József, míg A kormányzói méltóság a magyar alkotmányjogban Gábor Gyula tollából. Ha átlépjük a magyar középkor mesterségesen kialakított határdátumát (1526. augusztus 29.), akkor valamelyest javul a helyzet. Rugonfalvi Kiss István idézett munkáján kívül Ember Győző 1938-ban megjelent tanulmányát kell említenünk, amelyben éppen az előbbi szerzővel vitázva adta elő nézeteit a vonatkozó évszázad helytartóival kapcsolatban.8 Nyolc évvel később jelent meg, ugyancsak az ő tollából az újkori közigazgatásról szóló összefoglaló mű, amiben a helytartói intézményre is kitért. Ezek után a 16. századra vonatkozóan több mint ötven évig nem jelent meg semmi, s a későbbi századra vonatkozóan is csak Iványi Emmának Esterházy Pál közigazgatási tevékenységét bemutató munkáját idézhetjük. Az utóbbi évtizedben azonban jelentős előrelépés történt: Erdélyi Gabriella Thurzó Elek,9 Kulcsár Krisztina három 18. századi főherceg-helytartó (Batthyány Lajos, Lotaringiai Ferenc és Albert szász-tescheni herceg)10 személyén ke resztül, míg Pálffy Géza a 16. század történetének egészében11 elemezte a helytartói hivatal történetét. Visszatérve immáron a középkori magyar helytartói intézmény, illetve helytartók történetére, a két egyébként is nagy hatású szerző, Holub József és Gábor Gyula állításait a kortársak mindenféle kritika nélkül elfogadták,12 s e tekintetben azóta sem történt változás. Érdemes ezért a kérdést újra megvizsgálnunk, hiszen a különféle elnevezésekkel (kormányzó, helynök, helytartó stb.) illetett személy vagy személyek valóban betölthették ugyanazt a funkciót, ám a különböző szavakkal jelzett tisztség éppenséggel takarhatott különböző tartalmat is. Érdemes hosszabban idéznünk Gábor Gyula munkájából, hogy könnyebben megérthessük a különféle fogalmakkal és nevekkel illetett királyhelyettesítések összemosásának okát. „A magyar királyi kormányzói tisztségnek, valamint a trónüresedés ideje (interregnum) alatti országkormányzásnak összefoglaló története mindezideig nincs megírva. Sajátságos jelenség ez, mert mint az alábbiakban ki fogjuk mutatni, az ország nagyon sokszor volt kor- 8 Ember Gy.: Helytartói hivatal. 9 Erdélyi G.: Vita a helytartóságról; Uő: Kivételes karrier; Uő: Thurzó levelezés. 10 Kulcsár K.: A helytartói státus; Uő: Nádorság és ami vele jár; Uő: A 18. századi helytartó feladatai és mozgástere. 11 Pálffy G.: Magyar Királyság, különösen 114., 145–146., 267., 280. 12 Vö. például Eckhart F.: Alkotmány 77–79.
