C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.4. Részösszegzés

A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 161 volt több. 1437. március 7. előtt 1342-től és utána országgyűlésen meg­választott nádort az uralkodó a jelenlévők színe előtt és füle hallatára szóban nevezte ki, tette azzá – ahogyan II. Ulászló uralkodása idején írták (in palatinum ... creatus est), 920 illetve ahogyan azt II. Lajos király levelében megfogalmazta: „régi szokás szerint a mi országunkban az or­szággyűlésen az ország összes rendjének szavazata által szokás nádoro­kat választani, akik a királyok által lesznek azzá” (iuxta antiquam con ­suetudinem in generali conventu per suffragia omnium statuum huius regni nostri palatini in hoc regno nostro eligi ac per reges creari solent)921 –, és erről semmilyen iratot nem állítottak ki – egyetlen esetet kivéve. A kivételt, amely ezúttal (is) erősíti a szabályt, II. Lajos király 1526. májusi, Bátori nádor második újraválasztása alkalmával, a rákosi or­szággyűlés 22. cikkelyének 4. paragrafusa értelmében adott – már több­ször idézett – oklevele jelenti. E királyi oklevél sem kinevező irat műfa­ját tekintve, hanem kötelezvény, amiben az uralkodó azt vállalta, hogy Bátori István nádortól – hacsak olyan súlyos bűnt nem követ el, amiért életétől is megfosztanák –, senki sem veheti el a tisztségét, azt élete vé­géig viselheti.922 A nádori méltóság betöltési módja tehát Druget Vilmos nádor halálá­val megváltozott, és 1342-től kezdve – három kivételével – a király a ren­dek beleegyező akaratával, azaz választása után nevezte ki. A változással együtt járt a nádor címének átalakulása is: míg Druget Vilmos nádor halálával bezárólag a nádorok önmegnevezése a palatinus et iudex Coma ­norum volt, addig a már országgyűlésen választott és kinevezett Zsámbo ­ki (Gilétfi) Miklós – rövid ingadozás után – „a Magyar Királyság nádora és a kunok bírája” (regni Hungarie palatinus iudexque Comanorum) cím ­zést vette fel, majd így használták a nádorok az egész középkoron (és új­koron) át egészen István főherceg 1848. évi távozásáig,923 illetve a tiszt ­ség 1867. évi felfüggesztéséig.924 Mindez azt jelentette, hogy Nagy Lajos uralkodásától fogva a nádorok már nem a király, hanem az ország nádo ­rai voltak, összefüggésben azzal, hogy a tisztség elnyerésére az ország ­gyűléseken került sor (ahol az üresedésben lévő egyéb méltóságokat, a Zsigmond-kor után ugyan egyre kisebb számban, szintén betöltötte az uralkodó). A nádori tisztség esetében megfigyelhető üresedések – a vizs-920 Neumann T.: Registrum proventuum 342/2036. (1492), DL 21279., p. 16. (1504). 921 DL 63047., a szöveg kiadását lásd a Függelék 2.1. fejezetében! 922 Uo. 923 Fraknói V.: Nádori hivatal 126. 924 CJH I. 397.

Next

/
Thumbnails
Contents