C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.3. A nádor személye (1342–1530) - 1.3.3. A „nádori honor” – a nádor fizetése
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 140 alapján annyi kijelenthetőnek látszik, hogy a nádori tisztség betöltése elvagy különvált a többi méltóság és hivatal szétosztásától. E feltételezésből akár az a következtetés is adódhat, hogy míg a többi tisztségviselő kinevezéséhez elég volt a király (és a tanács) akarata, addig nádort a nemesek akaratával mindenképpen országgyűlésen kellett állítani (csakúgy, mint a későbbiekben). Másképpen: a király egy-két alkalomtól eltekintve a hivatal- és méltóságviselői kinevezése terén – kivéve a nádori posztot – szabad kezet kapott. 1.3.3. A „nádori honor” – a nádor fizetése A korábbiakban már néhány nádor esetében szó esett arról, hogy egyúttal milyen más tisztsége(ke)t viseltek: a hivatalba lépésük után milyen szolgálati birtokokat, azaz megyésispánságokat, valamint – vagy azokhoz kapcsolódó, vagy egyéb – várakat és uradalmakat kaptak meg.842 A rendszer lényege úgy írható le, hogy a területi hatalommal tisztségéből adódóan nem rendelkező nádor (és országbíró), szemben az erdélyi vajdával és a bánokkal (szlavón, macsói), megkapta bizonyos megyék és várak ispánságát. A két területi-hatalmi uralom közötti alapvető különbséget az adta, hogy amíg a vajdai és báni territórium állandónak volt mondható, addig a mindenkori nádor (és az országbíró843 ) esetenként más-más területeket kapott, azaz a felügyeletük alá tartozó megyék és várak nem az intézményhez, hanem személyhez kötődtek.844 Felmerülhet a kérdés, milyen célból volt szükséges, hogy a nádorok (és az országbírók) is rendelkezzenek ispánságokkal. Ennek – amint azt Engel Pál megfogalmazta – „aligha az ispáni méltósággal járó bírói jogkör lehetett, sokkal inkább az a hatalom és jövedelem, ami a [nádor – kiegészítés: C. T. N.] megyéiben található királyi javak birtoklásából eredt.”845 E kormányzati rendszer – és itt most újra Engel Pált kell idéznem – az 1402-es reformnak köszönhetően szűnt meg: a bírói jogköröket gyakorló, illetve a területi hatalommal rendelkező személyek körét szétválasztották, maga a változtatás pedig az új nádor, Garai Miklós hivatalba kerülésekor lépett életbe.846 A területi hatalom megszűnését két okkal magyarázhatjuk: egyfelől elfogyott a királyi 842 Engel P.: Honor 80–83.; Engel P.: Honor, vár, ispánság 106–108. 843 Vö. Engel P.: Honor 78–79. (egyúttal más udvari „mesterek” ispánságaira is). 844 Engel P.: Honor 75–76. 845 Uo. 77. 846 Engel P.: Királyi hatalom 48.
