C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.6. A nádor tisztsége Habsburg I. Ferdinánd uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 118 1.2.6. A nádor tisztsége Habsburg I. Ferdinánd uralkodása idején A Bátori István nádor és királyi helytartó által 1530. május elejére összehívott pozsonyi országgyűlésen – legalábbis a fennmaradt források alapján – nem merült fel a nádori méltóság betöltésének kérdése (mint korábbi adataink alapján láttuk, erre nem is lett volna lehetőség, mivel nem ez ügyben gyűltek össze),798 illetve a jelenlévők sem kérték I. Ferdinándtól nádorválasztó diéta összehívását. Ugyanez maradt a helyzet egészen az 1535 késő őszi–téli nagyszombati–pozsonyi országgyűlésig, amikor is a rendek arra kérték Ferdinánd királyt, állítson nádori helytartót annak érdekében, hogy a nádori jelenléten folytathassák a pereket.799 Felmerült, hogy mindez azért történt így, mivel nádorsága mellett Bátori 1528 tavaszától egyúttal Ferdinánd király helytartója is volt, és e minőségében az 1486. évi, ún. nádori cikkelyekre támaszkodva katonai funkciókat igényelt volna. Az uralkodó pedig éppen azért nem kívánta a nádori méltóságot betölteni, hogy egyrészt ne kelljen személyében egyúttal helytartót is kineveznie, másrészt pedig, hogy ennek révén ne támasszon konkurenst az általa Magyarországra küldött főhadparancsnokoknak.800 (Ugyanakkor későbbi adatok alapján az is elképzelhető, hogy már ekkor is gondolt arra a lehetőségre Ferdinánd király, amelyet aztán az 1535. évi tárgyalásokon ajánlott fel Szapolyainak: a királyi címről lemondása fejében megkapná az alkirályi vagy nádori méltóságot.)801 Ezért anélkül, hogy a nádori méltó ság betöltését engedte volna, 1531 közepén először Szalaházi Tamás egri püspököt, kancellárt és Thurzó Elek országbírót nevezte ki királyi helytartókká, majd később egyedül Thurzó kapta a megbízást katonai funkciók nélkül.802 A fentieknek azonban – legalábbis 1534-ig, illetve érvelésünkből a nádori cikkelyeket elhagyva – lehetséges egy másik olvasata: Bánfi János – igaz, Szapolyai híveként – már viselte a nádori címet, és a rendek azért nem kívántak új, illetve másik nádort választani, mert ezzel is a Magyar 798 Vö. a Szapolyai István halálával előállt helyzettel. 799 MOE I. 508., vö. Fraknói V.: Nádori hivatal 104. – Erre végül csak 1542-ben került sor, amikor Révai Ferenc kapta a megbízatást (Pálffy G.: Révayak a 16. században 5.). 800 Pálffy G.: Magyar Királyság 144–146. 801 Oborni T.: Az ördöngös Barát 52. 802 R. Kiss I.: Helytartótanács XXVIII–XXX.; az eseményekre bővebben lásd Erdélyi G.: Thurzó levelezés 59–77.; Pálffy G.: Magyar Királyság 146. – Lásd még erről a 2. fejezetet!
