C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.5. A nádorváltások a Jagellók uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 100 Vingárti Geréb Péter alig három éven át, de – ahogyan az már az utóbbi fél évszázadban megszokottnak volt mondható – élete végéig viselte a nádori méltóságot. Az utolsó oklevele 1503. február 9-én kelt,639 és valamikor március első felében hunyt el, Ernuszt Zsigmond pécsi püspök március 19-i, a székhelyén kelt levelében ugyanis már néhainak mondta.640 (Érdekes módon a személynök a nádor egyik oklevelének az átírása kapcsán nem jelezte, hogy néhai lenne.)641 A nádori tisztséget ezúttal sem töltötték be rögtön,642 jóllehet arra az éppen zajló országgyűlés megfelelő alkalmat biztosított volna.643 A „késlekedésnek” ezúttal hatalmi-politikai oka volt: Corvin János ugyanis bejelentkezett a nádorságra. Az udvar, elsősorban a királyné és persze, amint a későbbiekből kiderült, a király és tanácsadói sem látták volna szívesen a herceget a legfőbb világi méltóságban.644 Ezért Geréb Péter halála után a tárnokmesterre, Ráskai Balázsra bízták a szokásos „címmel” (in causis in presentia palatinali vertenti per ... Wladislaum ... regem Hungarie ... iudex deputatus)645 a nádori jelenlét vezetését, 646 aki aztán többek között a Mihály-napi nyolcadon is a nevét adta az ítélőmesterek által kibocsátott oklevelekhez. Ráskai Balázs utoljára 1504. április második felében viselte a bírói címet.647 A nádori bíróság működésének ideiglenes megoldása után mind a nádoraspiráns, mind pedig az udvar nekilátott a jövendő országgyűlésre a számára kedvező helyzet megteremtésének. Az udvar maga is megosztott volt, hogy kit jelöljenek a nádori posztra: Anna királyné Szent-639 Archontológia 1458–1526. I. 81. (DL 107151.), az adattár készítésekor még nem volt ismert a halála időpontjára vonatkozó adat. 640 DF 285304. 641 DL 56341. (1503. márc. 31.). 642 A nádori méltóságot a király 1503. jún. 7-i privilégiumában üresedésben lévőnek jelzik (Archontológia 1458–1526. I. 304.). 643 Az országgyűlésre lásd DL 64503., DF 252625., illetve érdemes a nádorválasztás szempontjából is idézni a zágrábi káptalan szervitorának, Csázmai Jánosnak a megbízóihoz 1503. máj. 29-én, Budáról küldött és különböző hírekről beszámoló levelének egy részletet: „De palatino nemo certus est, quis adhuc eligi debebit, multi sunt expectantes” (DF 256780.). 644 Schönherr Gy.: Corvin János 297–298.; Sanuto II. 121. 645 DL 20182. 646 Az első adat 1503. aug. 30-ról van (DL 88894., Archontológia 1458–1526. I. 81.). 647 A budai káptalan Ráskai Balázs kijelölt nádori bíróhoz szóló válaszlevele 1504. ápr. 23-án kelt (DL 22529.), és mivel a budai káptalanban biztosan tudták volna, ha változás állt volna be a tisztségviselő személyében, így ekkor még hivatalban volt. – Az utolsó általa kibocsátott oklevél 1504. márc. 27-ről ismert (DL 103064., Archontológia 1458– 1526. I. 81.).
