Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D11] 1955. március 26. László Gyula jelentése a MNM Tudományos Tanácsának
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 75 függelékként vagy beledolgozva a hazai embertani anyag is (Nemeskéri, Lipták, Malán). Feltétlenül szükséges szerkesztő és lektor kijelölése. A kataszter betűrendes sorrendben írná le az egyes lelőhelyeket, a falunéven kívül a lelőhely pontosabb megnevezését tartalmazná, továbbá a lelet rövid jellemzését és az irodalmat, leltári számot. Nem anyagközlő kiadványra gondolunk tehát, hanem kataszterre, amely a további kutatás megköny nyítését szolgálná. Alaptérképül vagy a Glaser–Kniezsa,107 vagy a Föld művelésügyi Minisztérium 1938-ban kiadott régi vízrajzi térképe108 szol gál, amennyiben a szakemberek nem tudnak megfelelőbb térképet ajánlani. A lelőhelykataszter zömmel a magyar területeket ölelné fel, s ehhez járulna a Közép-Duna-medence többi területeinek irodalomból vagy személyes kutatással megismert többi anyaga. Szép feladat lenne – és a jövőben kétségtelenül erre fejlődik a kutatás –, hogy a szomszédos területek minket érdeklő leletanyagát a terület illetékes kutatói írnák meg számunkra. Azonban egyelőre – úgy véljük – a fent körvonalazott terv is komoly lépést jelentene a X–XI. századi magyar történelem sok kérdésének tisztázására. Kívánatos lenne, hogy a régészeti kataszterrel egy időben a településföldrajz helynévi, valamint az okleveles munkálatok is közöltessenek. Tájékozódásunk szerint ezek az előmunkálatok még nem haladnak annyira, hogy a régészeti kataszterrel egyi dőben közre lehessen adni azokat. Javaslatok. A fenti négy pont alapján a következő javaslatokat tesszük: 1. Induljon meg az 1955. évben a honfoglalás kori települések felkutatása egy helyen (Győr, Szentes), amelynek közelebbi megjelölésére személyes tájékozódás alapján bízassék meg a munkaközösség vezetője. A terepbejárásra (próbaásatásra) rendelkezésre álló 13 000 ft-nak kb. fele fordíttassék erre a célra. A lehetőség szerint bevonandók a munkába mindazok a honfoglalás korral foglalkozó kutatók, akiket az MTA-hoz intézett és a Régészeti Főbizottság intézőbizottságában megtárgyalt beadvány felsorol. A csökkent összeg természetesen csökkenti a résztvevők számát is. A terepbejárásra ősszel kerülne sor. 2. Írassa meg az MTA a 3. pontban felsorolt szerzőkkel és munkatársaikkal a „Magyarország régészeti lelőhelyei a X–XI. században” c. leletkatasztert. Előzetes számításaink szerint a még néhány be nem járt mú-107 Magyarország népei a XI. században. Tervezte: Kniezsa István és Glaser Lajos. Mérték: 1:1.600.000. Megjelent KNIEZSA 1938 térképmellékleteként. 108 A „Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt” c. térképet kiadta a M. Kir. Földművelési Minisztérium Vízrajzi Intézete, Budapest, 1938. Mérték: 1:600.000.
