Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D54] 1993. október 16. Bóna István levele Györffy Györgynek
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 181 fővel állok a 20 régész és természettudós elé, Ruttkay elé is, Szőke Béla pedig nem érdekel. „Bűnöm”, amelyet Kristón túltevő keménységgel ostorozol: nem tudok hinni szellemes, ám a régészet abc-jével szöges ellentétben álló Alpár (az Alpár-vár saját ásatásom volt, én is megsértődhetnék, hogy nem ismered a publikációját!) – Laber–Loborcy – zempléni sír elméletedben, nem kritizáltam meg Révész Laci ezzel homlokegyenest ellenkező eredményeit (miért nem hagyod ki azt?), s észrevettem a Sós ásatásaiban rejlő történelmi lehetőséget. Én vettem észre, s ez a baj. Ha akartam volna, tudtam volna „döntőbíró” lenni közted és a régészet között. Csakhogy nem akartam, mivel nem ez volt a feladatom. Éppenséggel nem akartam „vitatható ítéletet” hozni, a Györffy–Révész vita ismertetését így fejezem be: „A kérdés távolról sincs lezárva, új források, új szempontok, új leletek máról-holnapra új magyarázatokat hozhatnak”. Még azért is megrósz, amiért Dienes Pista előadását (amely elhangzott a konferencián!) merészeltem megdicsérni.175 Kedves Gyurkám! Te, aki az én szememben és sokak szemében már most a Pantheonban ülsz, nem engedheted meg magadnak, hogy ennyire elfogult légy. Sértődékenységed nem a Pantheonba való! Eszem ágában sincs a Századoknál csapdába esni. Nem „szubjektív bírálatot” írtam, hanem hivatalos felkérésre a konferencián elhangzott előadásokról szakmai (ez ugyanis az én szakmám!) összefoglalást. Nem tartok igényt „a megbíráltak válaszára” sem. Természetesen kénytelen leszek szövegem megjelentetni, ha kihagyod. Nem fog gondot okozni. A következő rövid záradékkal: Ezt az összefoglalást Györffy György akadémikus, a Magyar Őstörténeti Komplex Bizottság elnöke a bizottságban 1993. március 29-én elhangzott felkérésére 1993 augusztusában írtam az NN című kötet számára. Az időben elkészült munkát Györffy György, a kötet főszerkesztője „kénytelen volt elhagyni” a kötetből, akik elolvassák munkám, azok kivétel nélkül rá fognak jönni, mi volt ez a „kényszer”, mi az igazi bűne összefoglalásomnak. S akkor nem én tépem le homlokodról a babért... Kell ez nekünk, s kell ez az ügynek, amit egyformán képviselünk? Dunaújváros, 1993. október 16. 175 Bóna István abban tévedett, s erről 1993. október 22-én írt levelében ő maga tájékoztatta Györffy Györgyöt, hogy „Dienes Pista részt vett az őstörténeti konferencián és felolvasta előadását. Emlékezetünk becsapott, egy korábbi, 1992. évi előadásával kevertük össze.”
