Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN - Családi hátterük és barátságuk kezdetei
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 16 A mintegy fél évvel később írott önéletrajzában [D02] [F02] az alábbi szikár mondatok születtek: „1939 nyarán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kézi ösztöndíjával tanulmányutat tettem Észt-, Finn- és Svédországban, valamint Norvégiában. Tanulmányaim folyamán főleg a magyarság keleti kapcsolataival foglalkoztam; ebből a tárgykörből írtam diszszertációmat is, amellyel doktorátust óhajtok szerezni.” Magáncélú leveleiben Györffy György visszafogottan nyilvánult meg a családját illetően. Ezért itt inkább egy Dienes Istvántól9 olvasható megál lapítást idézek, [D43] amely Györffy István néprajzprofesszornak a kisebbik fiához fűződő kapcsolatát jellemzi: „mindössze egyetlen dologgal szólt bele sorsa alakulásába, nevezetesen azzal, hogy felfigyelve gyermeke jó földrajzi tájékozottságára, konokul ragaszkodott ahhoz, hogy az egyetemen a földrajz szak mellé semmiképpen se a természetrajzot válassza második szakjának, amint azt ő tette és utólag keservesen megbánta, hanem okvetlenül a történelmet.”10 A Györffy Györgynél hét esztendővel idősebb László Gyula 1939-ben már megállapodott, családos ember. Még épp a harmincon innen, de régen letette névjegyét a tudomány asztalára: két diplomával és doktorátussal a zsebében, túl az ÁDOB-os időszak nehézségein, tehetsége, családi háttere és munkahelyi támogatói (elsősorban mentorai, Fettich Nándor és gróf Zichy István) segítségével megkapta első, fizetéssel is járó gyakornoki (1936), majd segédőri (1937) kinevezését a Nemzeti Múzeumba.11 Ennek birtokában végre megnősülhetett, még abban az évben elvette főiskolai évfolyamtársát, Vidra Mária festőművészt. Ösztöndíjak segítségével megfordult a kontinens kulturális központjaiban (elsősorban Nyugat- és Dél-Európa jelentősebb múzeumait kereste föl). A világháború kitörése a Fejér megyei csákberény-orondpusztai avar kori temetőásatáson12 érte, és 1939 novemberében megszületett a kislánya. A László-hagyaték 2015-ben megkezdett digitalizálása során viszonylag hamar sorra kerültek az 1967 és 1998 között minden év elején saját kezűleg összeállított úgynevezett „ragasztós kötetek”. Az előző esztendőben felgyűlt jegyzetek, meghívók, újságkivágatok, a takarékosságból két-háromszor is felhasznált írógéplapok minden rendszert nélkülözve, véletlenszerűen kerültek az összesen 34 testes kötetet alkotó gyűjteménybe. 9 LANGÓ 2007, 128–132. 10 DIENES 1988, 254. 11 A pályakezdő László Gyula múzeumi karrierjéről FODOR 2001.; kinevezési okmányai a 157–158. oldalakon. 12 LÁSZLÓ 2015.; LÁSZLÓ 2017.
