Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D44] 1988. szeptember 12. László Gyula levele önmagához
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 167 Az, hogy a világszínvonalhoz képest lemaradtunk volna? Amennyiben ez a műszerezettségre, természettudományos kutatásokra vonatkoztatható kérdés, akkor bizony alaposan elmaradunk a nyugatiak színvonalától, de az életszerűségben mi vagyunk elöl. Szegény ember vízzel főz, hát mi aztán igazán szegények vagyunk, de értelmünk éppen ezért nagyobb „kapacitással” működik. 10. Emberi gyengeségem, megbocsájtás? Bizony ez gyenge pontom. Ki vagyok szolgáltatva, megsérthetnek büntetlenül – egyszer, de ezzel „számon kívül marad” az illető. Ezt családom is felrója nekem. Van néhány kitűnő régész, aki „hozzánk járt az Egyetemre”, de nem fogadom el tanítványomnak! Tudom, hajthatatlan vagyok, nem tehetek róla. Ne beszéljünk itt személyekről, nagyjából úgy is tudják, ki az a négy-öt régész, akikről szó van. 11. Hogy bántottak, gátolták „elismerésemet”, „tudományos fokozatomat”? Igaz, de hitemre úgy lepergett rólam, hogy észre sem vettem. Ezt még Szüleim sem hitték el, pedig így volt. Kérdik: miért nem lettem „Ákádémikus”, hát nem lettem, mert nem illettem be a díszes névsorba, de inkább jól érzem magamat Váczy Péter, Balogh Jolán, Mályusz Elemér, Györffy György társaságában, mint Gerevich úr, Zsigmond elvtárs, Szigeti elvtárs, Garas elvtársnő, s a többiek közt. Jól van ez így, csak azt nem tudom, hogy miért hívják az Akadémiát „magyarnak”! 12. A hit és vallás kérdései az én nemzedékemben és a fiatalabb nemzedékekben. Nagyképűség lenne, ha erre a kérdésre felelnék. Ha Teremtő van, s bennünk is él, előbb-utóbb megtalálják azok is, akik tagadják létét (ateisták). 13. kérdés egy szó: „szerelem”. Csakhogy van egy másik szó is: szemérmesség, és fajtánk e tekintetben nagyon szemérmes. Fehér Géza mondta el, hogy a török férfiak, ha összeülnek falun, legfőbb beszédtémájuk, hogy hogyan is volt az éjjel az ágyban. Ha ezzel kapcsolatban csak arra gondolt, hogy megakadt-e a szemem szép fiatal hallgatónőimen, akkor azt kell felelnem, hogy igen, de fegyelmeztem magamat, s nem vehették ezt észre hallgató korukban. Hogy kik voltak ezek? Azt is megmondhatom, nem titok: Nagy Katalin, Gádor Jutka, Kovács Gyöngyi. De nem szabad elfelejteni, hogy én képzőművész is vagyok – vagy legalábbis lappang bennem a szépség vágya! –, s bizony ez a ráfeledkezés is jórészt ennek köszönhető! 14. A „hatalomhoz” való viszonyom? Semmilyen, óvakodtam attól, hogy hatalmam legyen! Van még három kérdés: szülőfalumról, arról, hogy Közép-Európa vagyunk-e mi, és hogy ki áll közel hozzám a magyar irodalomból, zenéből,
