Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D29] 1969. szeptember 17. László Gyula levele Erdei Ferencnek
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 127 benne van, a magam részéről csak élményszerűbbé szerettem volna tenni a sötét jövendőt. Forrás: LGYDA (eredeti)139 [D29] 1969. szeptember 17. László Gyula levele Erdei Ferencnek (gépelt, kézzel aláírt, néhol kézírással javított másolati példány) Levél Erdei Ferencnek Pusztaszer ügyében 1969. szept. 17-én Kedves Ferenc! 10 perce hozta a postás leveledet, s én máris itt ülök és válaszolok. Elolvastam és „nihil obstat”, mindössze egy kérésem van: a „birodalom” igen nagy szó. A X. században beszélhetünk a német-római birodalomról, a bizánciról, az arabról, de semmiképpen sem Svatoplukéról. Írjad tehát inkább Svatopluk országa. Északi szomszédaink szeretik a „Nagymorva Birodalom” kifejezést használni, s lehozzák egészen a Tiszáig, körülbelül olyan érvek alapján, mintha mi mindazon területeket, ahol a kalandozó magyarok megfordultak, egy tetszetős „X. századi magyar birodalom”-ban egyesítenők Spanyolországtól Bizáncig, Morvaországtól a Balkánig. Hagyd tehát a „birodalom” jelzőt. Gondolom, azóta már megkaptad Györffy Gyurkával közösen szerkesztett Pusztaszer-előterjesztésünket és bizalmasan írt tájékoztatásunkat (az utóbbi ismertté válása esetén lefejeztetésünket jelenti). Nos, azóta beszéltem Pogány Ödön Gáborral, a Nemzeti Galéria főigazgatójával, aki a Feszty-körkép dokumentációját már összegyűjtötte. Szerinte a körképnek 80 százaléka megvan, a hiányzó 20 százalék egy része jelentéktelen (kék vagy felhős ég, könnyen kiegészíthető), másik része azonban annál fájdalmasabb: Árpád és a hét vezér. Ha a körkép ennyire ép, s ilyen kevés kiegészítésre szorul: érdekes lenne Árpádékat újra megfestetni, számos fénykép és színes reprodukció lehetővé tenné a teljes értékű újrafestést. Pogány Gábor elmondta nekem, 139 A nehezen olvasható kézírásos szöveg értelmezését László Zoltán és Szentpéteri József közösen készítette.
