Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)

LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D23] 1969. szeptember 11. László Gyula: Pro memoria Erdei Ferenc számára

LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 115 nincsen ilyen „profilmegosztás”? Méri István annak idején szívesen át­ment volna az intézetbe, nem kellett ő sem, mint ahogyan a fiatalok sem kellenek. Marad a formai-művészettörténeti szemlélet, a szép dolgoknak a múltból jól ismert kultusza, s a magyar nép középkorának kutatása elsor­vad a Magyar Tudományos Akadémia Intézetében. 2. Nem itt mondom ezt el először, elmondtam az Intézet Tudományos Tanácsában, az Akadémia Elnökségi ülésén, hiába szó, érvelés, hiába aján­lom időről-időre a legjobb tanítványokat: minden marad a régiben, a fal át­törhetetlen. Hogy miért? Ezt talán hagyjuk, maradjunk a tapasztalatnál. 3. Ezzel párhuzamosan a magyar honfoglalás kori és Árpád-kori tele­pülések kutatásának dotálása szégyenletes. A maga nemében páratlan felgyői ásatásokra például évi 20.000 forint vagy annál kevesebb jut, ami földmunkánál majdnem a semmivel egyenlő, ilyen tempó mellett egyetlen falu feltárása 200 évet venne igénybe. Bezzeg a körülöttünk fekvő államok nem ismernek ilyent, ha nemzeti múltjuk feltárásáról van szó: igen nagy összegekkel, felkészülten és jó eredményekkel hatalmas területeket tár­nak fel, míg mi piszmogunk!!! Nem is sok idő múlva, tőlük kell majd köl­csönkérnünk saját múltunk hiteles ásatási anyagát is, talán-talán annyi­ra átértelmezve, hogy magunk sem ismerünk rá! 4. Ugyanennek a szellemnek megnyilatkozása, hogy a középkori ma­gyar falukutatásnak nagy alakja, Méri István a mai napig is mindenféle minősítés nélkül dolgozik, akár csak a „pesti iskolának” ellentmondó, euró­pai szintű ősrégészünk, Csalog József (Szentes). Mit mondjon az ember a fiataloknak, akik világosan látják, hogy sokkalta kisebb képességekkel hogyan járják sokan a protokoll létráját! 5. Meg kellene teremteni az Intézetben a magyar őstörténet-kutatás munkahelyét. Eddig egy kutatót sikerült a vezetés ellenére az akadémia főtitkárának (Erdei Ferencnek) segítségével bejuttatni. Idejét nagyrészt mással kell töltenie. Hát mire való egy Intézet, ha nem arra, hogy ehhez a munkához lehetőséget biztosítson? 1969. szept. 11.127 László Gyula Forrás: MTA KIK Kézirattár (eredeti) (Ms 5805/100) 127 A dátum ceruzával írva.

Next

/
Thumbnails
Contents